Ismét fellángolt a vita a tankötelezettségről és a lemorzsolódásról

Megkezdődhet az aláírásgyűjtés a tankötelezettségről szóló népszavazási kezdeményezéshez – közölte tegnap az MTI. A március 15-i civil demonstráción bejelentett 19 „rendszerbontó” népszavazási kezdeményezés egyikéről van szó: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti?” A Nemzeti Választási Bizottság március 25-én hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, mert úgy ítélte meg, hogy a kérdés megfelel az alaptörvényben és a népszavazási törvényben foglalt előírásoknak, így lehet benne országos ügydöntő népszavazást tartani.

A hitelesítő határozat ellen érkezett felülvizsgálati kérelmet a Kúria kedden bírálta el, és érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ugyanis a bírósági felülvizsgálati eljárásban kötelező az ügyvédi képviselet, és ennek a beadványozó nem tett eleget. A Kúria döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye, így megkezdődhet az aláírásgyűjtés a népszavazási kérdésben. A szervezőknek százhúsz napjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges kétszázezer aláírást.

A Magyar Nemzet nemrég arról írt, hogy 2010 óta ismét növekszik a korai iskolaelhagyók aránya. A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva közölték, a 2010-es 10,5 százalékról 2013-ra 11,8 százalékra nőtt azoknak a 18–24 év közötti fiataloknak az aránya, akik csupán alapfokú végzettséggel rendelkeznek, és semmilyen képzésben nem vesznek részt. Ezzel az európai uniós rangsor utolsó harmadában szerepelünk. A lemorzsolódás növekedését mutató adatok alátámasztani látszanak a tankötelezettségi korhatár emelését szorgalmazók érvelését.

A kormányzati álláspont szerint viszont a családi pótlék folyósításának iskolalátogatáshoz kötése hivatott megelőzni a lemorzsolódást, mivel „a tankötelezettség előírása önmagában nem oldja meg a korai iskolaelhagyás problémáját, ha a diákoknak, illetve családjuknak nem kell szembesülniük semmilyen azonnali, közvetlen hátrányos következménnyel az iskolarendszerből való kimaradás miatt” – amint azt Rétvári Bence Emmi-államtitkár korábban, egy írásbeli kérdésre adott válaszában megfogalmazta.
A tankötelezettség tizenhat éves korhatára az oktatási ellátási kötelezettséget nem szünteti meg, emellett pedig azok után a tizenhat év felettiek után, akik már nem vesznek részt a közoktatásban, nem folyósítható családi pótlék, tehát az anyagi ösztönzés a tanulmányok folytatására továbbra is érvényesül. Ugyanakkor a Bajnai-kormány a családi pótlék folyósításának korhatárát 23-ról húsz évre csökkentette, ezért ez az ösztönzés csupán a diákok húszesztendős koráig tart.

Egyébként a tanköteles kor felső határa az Európai Unióban szinte mindenütt tizenhat év, illetve az alatt van. (Lásd diagramunkat!)

Bérrendezést követelnek

A jövő évi költségvetés tervezete nem tartalmaz a felsőoktatásban dolgozók bérrendezésére megoldást jelentő javaslatokat, és nem tükröződnek benne a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia bérrendezési elképzelései, valamint a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban és egyéb fórumokon felvetett javaslatok sem – írta tegnapi közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Az érdekvédők emlékeztettek arra, hogy 2008 óta változatlan az oktatói illetményrendszer alapját képező „egyetemi tanár 1” kategória bruttó alapbére, és az oktatást, kutatást segítő munkatársak illetményét meghatározó közalkalmazotti bértábla is, így a felsőoktatásban dolgozók méltatlanul alacsony fizetése immár nyolcadik éve változatlan – szögezte le a szakszervezet. Véleményük szerint a fennálló helyzet veszélyezteti a színvonal hosszú távú biztosítását, az utánpótlás kinevelését és pályára vonzását, a tapasztalt munkatársak megtartását. Az FDSZ követeli, hogy az oktatási kormányzat határozottan lépjen fel a felsőoktatási bérrendezés 2016-os költségvetésben történő megjelenítéséért, és a bérkorrekció 2015-ben való megindításáért.

Nincs döntés a Corvinusról

A budai Vár rehabilitációjának semmi köze a felsőoktatási intézményekhez – szögezte le közleményében a Miniszterelnökség, cáfolva a Budapesti Corvinus Egyetemmel (BCE)kapcsolatos híreszteléseket. A terveket „a kormány által biztosított nevesített költségvetési forrásból valósítják meg” – hangsúlyozta a Miniszterelnökség. A napokban ugyanis a VS.hu a Corvinus budai campusának feldarabolásáról írt, azt állítva, hogy a Villányi úti ingatlanegyüttest a hozzá tartozó 7,3 hektáros arborétummal együtt értékesíti az állam, a vételárat pedig a budai Vár rekonstrukciójára fordítják. A portál szerint az egyetem feldarabolását szerdán fél egykor, dolgozói állománygyűlésen jelentette volna be az intézmény vezetése. Ehhez képest tegnap a BCE közölte a távirati irodával, hogy semmilyen hivatalos dokumentumot nem ismer az esetleges átszervezésről, ha pedig a felsőoktatás strukturális átalakítása érinti az intézményt, álláspontjukat majd az egyeztetések során fogalmazzák meg, mindenesetre meggyőződésük, hogy a BCE jelenlegi, hatkarú formájában kiemelkedő értéket képvisel. A budai campuson délután rendezett fórumon a BCE közössége kiállt az intézmény egysége mellett.