Intézményi autonómia, kérdőjelekkel

Beszélt arról is, a szeptemberben induló szakgimnáziumokról nagyon sok jelzés érkezett a pedagóguskarhoz. Ezek alapján az, hogy a szakközépiskolák átalakításával létrejövő intézményekben bizonyos természettudományos tárgyakat nem tanulnak majd a gyerekek, komoly problémákat okozhat. Egyrészt közismeretitanár-felesleg, ezzel párhuzamosan szakmaitanár-hiány lesz, másrészt veszélybe kerül az egyes iskolák közötti átjárhatóság, kilencedik-tizedik osztályban már nagyon nehéz lesz váltani. A tehetséges diákok, akik továbbtanulást terveznek, valószínűleg hátat fordítanak majd a szakgimnáziumoknak – vélekedett.

Az eddigi tárgyalások alapján egyébként a pedagóguskar elnöke úgy látja, finomításokat még el tudnak érni, kétséges viszont, mennyire lehet a közismereti tárgyak helyzetét javítani. Ráadásul a tanulók óraterhelése összességében nem csökken, márpedig ezeknél az intézményeknél a diákok nagy része bejáró – mutatott rá. A kérdésre, hogyan lehetne elérni, hogy úgy erősödjön a szakképzés – ami a kitűzött cél –, hogy közben az óraterhelés csökkenjen, ráadásul minden tantárgy megmaradjon, Horváth Péter azt mondta, a munkaadók számára nem az a legfontosabb, hogy a pályakezdők minél nagyobb mélységben ismerjék a szakmát, hanem hogy a folyton változó tudnivalókat el tudják majd sajátítani munkájuk során, vagyis fontos a közismereti alapok lefektetése.