Hiányolják az európai demokráciát

Az Európai Unió eddigi történetének legnagyobb aláírásgyűjtő akciója arra irányult, hogy az EU szüntesse be olyan tevékenységek finanszírozását, amelyek emberi embrió elpusztításával járnak. Az Egy közülünk kezdeményezés szervezői 1 721 626 hitelesített aláírást gyűjtöttek össze 18 tagállamban, köztük Magyarországon. Az Európai Bizottság azonban idén májusban úgy döntött, nem viszi az Egy közülünk jogszabály-módosító javaslatát az Európai Parlament és a Tanács elé.

Most keresetet nyújtottak be az Egy közülünk petíció kezdeményezői az Európai Unió luxemburgi székhelyű Bíróságához az Európai Bizottsággal, az unió Tanácsával és az Európai Parlamenttel (EP) szemben. Keresetükben a bizottság 2014. május 28-án kiadott közleményének megsemmisítését kérik, továbbá az európai polgári kezdeményezést szabályozó rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését.
Kereseti kérelmében az Egy közülünk azt kifogásolja, hogy jogszabály-javaslatára, illetve a benne megfogalmazott kérdésekre nem kapott megfelelő választ. Így például nem reagált a Barroso-bizottság arra az állításra, miszerint az emberi embrió is emberi lény. Az életvédők szerint a bizottság közleménye nyilvánvaló ellentmondásokat sem old fel, többek között azt, hogy az embriókutatást nem szabad „ösztönözni”, mégis támogatást kapnak olyan kutatások, amelyekben feltételezhetően emberi embriók pusztulnak el. Szintén ellentmondás, hogy a kevesebb etikai gátat beiktató tagállamok támogatási előnyt élveznek – figyelmeztet az Egy közülünk. Hangsúlyozzák: a bizottság közleménye a harmadik országokban történő abortuszok finanszírozásáról azon a téves feltételezésen alapul, hogy az abortuszokat előmozdító és végző szervezetek támogatása az említett államokban a nők egészségét szolgálja, sőt, nemzetközi jogi kötelezettség.

Beadványukban az Egy közülünk szervezői azt is állítják, hogy a bizottság megsértette a demokratikus működés elvét, mivel döntését, miszerint nem terjeszti az EP elé a javaslatot, semmilyen jogi érveléssel nem támasztotta alá. Nem hivatkoztak sem arra, hogy a javaslat lehetetlenre irányul, sem arra, hogy az szükségtelen lenne, illetve azt sem állították, hogy az már megfelelően szabályozva van. A bizottság a beadvány írói szerint a kizárólagos jogszabály-kezdeményező szerepét „konzerválja”, figyelmen kívül hagyva az EU-szerződésekben az intézményközi párbeszéddel kapcsolatos előírásokat. Az Egy közülünk sérelmezi azt is, hogy a bizottság a jogi és politikai érvelést egymástól nem elkülönítve fogalmazta meg közleményében, noha azt rendelet írja elő.

„A lisszaboni szerződés céljai között szerepel az intézmények demokratikus legitimitásának javítása és az európai polgárok részvételének ösztönzése a demokratikus folyamatokban – hangoztatják az életvédők. – Amennyiben egy európai polgári kezdeményezést a bizottság szubjektív és önkényes érvekre alapozva elutasíthat anélkül, hogy arról az EP tárgyalhatna, a szerződés ezen céljai nem érvényesülnek. A jogállamiság elve sérül, ha a bizottság döntésével szemben nem lehet jogorvoslattal élni.”

Végül az Egy közülünk kiemeli, beadványuk lényege nem maga a kezdeményezés tartalma, hanem az az eljárás, amelyet az Európai Bizottság alkalmazott vele kapcsolatban. Elsődleges céljuk, hogy az EU tisztázza, miről is szól az európai polgári kezdeményezés jogintézménye, és hogyan kellene eljárni vele kapcsolatban. „Mindennek tisztázása valamennyi uniós állampolgár érdekét szolgálja, függetlenül attól, hogy ellenezte, vagy támogatta az Egy közülünk kezdeményezését. Mindez immár nemcsak az élethez való jogról szól, hanem a demokráciáról is. Valódi demokrácia hiányában ugyanis értelmetlenné válik bármilyen kérdés felvetése” – állapítják meg az érdekvédők.

Keresetük elutasításával az EU bírósága szerintük egyértelművé tenné: az európai polgári kezdeményezés alkalmatlan a részvételi demokrácia gyakorlására.