Belföld
Hatékonyabb nyelvoktatás kellene
Rétvári Bence: Törekvésünk, hogy európai összehasonlításban is helyt tudjunk állni, és ezt a fokozatosság elve alapján érhetjük el
Egy európai uniós államban elvárható, hogy a diplomához vezető úton a nyelvvizsga legyen a belépő – mondta lapunknak nemrég a közoktatásért felelős államtitkár. Czunyiné Bertalan Judit szerint „felvet bizonyos kérdéseket, hogy negyediktől, tehát összesen kilenc év alatt nem tanulnak meg a gyerekek középfokon egy idegen nyelvet. Valahol a rendszerben hiba van. Nyilván több ponton beavatkozás szükséges” – tette hozzá.
A tavaly felvett hallgatók hatvan százalékának nincs nyelvvizsgája, ám 2020-tól felvételi követelmény lesz a középfokú nyelvvizsga. Nagyon gyors változásnak kellene lezajlania a közoktatásban az idegen nyelv tanításában, hogy öt év múlva az érettségizettek egyáltalán nekivághassanak a felvételinek.
Az LMP oktatáspolitikusa, Ikotity István nemrég kijelentette, az ötéves felkészülési idő rövid, ráadásul egyelőre nem látszik, hogy a kormányzat a nyelvvizsga megszerzését segítő nyelvoktatási reformra készülne.
Egy írásbeli kérdésre adott korábbi válaszában Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a tárca nyelvoktatás fejlesztésére vonatkozó terveit részletezte. Nemzetközi összehasonlításban a magyar köznevelési rendszer sok időt fordít nyelvoktatásra, ezért a hangsúlyt a hatékonyság növelésére helyezzük – közölte az államtitkár. – Ennek fontos eszköze a különböző számítógépes programok és a digitális tábla célzott használata. A kisiskolásokkal a korosztályuknak megfelelően sokkal több énekkel, zenével, mozgással, játékkal, rajzolással kell megszerettetni a nyelvet. A diákoknak a tanóra keretein kívül, életszerűbb szituációkban is találkozniuk kell az idegen nyelvvel, színjátszószakkör, csereprogramok, nyári táborok révén, ilyen programokra eddig is rendelkezésre álltak pályázati források – mutatott rá Rétvári Bence.
A tanárok ezenkívül felhívhatják a diákok figyelmét a feliratos filmekre, amelyek szintén segítik a szövegértés fejlődését. Az államtitkár hangsúlyozta, a pedagógusok módszertani önállósága teljes mértékben biztosított, ám szaktanácsadók és továbbképzések segítik munkájukat.
Törekvésünk, hogy európai összehasonlításban is helyt tudjunk állni a nyelvtudás tekintetében, de mindezt a fokozatosság elve alapján – szögezte le Rétvári Bence. Ezért érettségi előtt a legalább B1-es szintű nyelvtudás a cél, a hatodik évfolyamosoknál A1, a nyolcadikosoknál A2 az elvárt tudásszint. Ettől az évtől kezdődően minden esztendőben nyelvi mérésre kerül sor az általános iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán.
Az idegen nyelvi – angol és német – felmérés időpontját egy tavaly áprilisi miniszteri rendelet határozza meg, a mérés napja eszerint június 11. Az iskolaigazgatók tavaly novemberben megkapták az Oktatási Hivatal levelét a felméréssel kapcsolatos részletes tudnivalókról.
Röviden. Minimumszint és alapszint
A1 – minimumszint: Képes egyszerű kapcsolatteremtésre, ha a másik személy hajlandó a mondanivalóját kissé lassabban vagy más kifejezésekkel is megismételni. Fel tud tenni és meg tud válaszolni olyan kérdéseket, amelyek a mindennapi szükségletek konkrét kifejezésére szolgálnak. Egyszerű kifejezésekkel és mondatokkal be tudja mutatni a lakóhelyét és az ismerőseit.
A2 – alapszint: A rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserél információt mindennapi témákról. A nagyon rövid információcserére még akkor is képes, ha egyébként nem ért meg eleget ahhoz, hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyen. Egyszerű mondatokkal tud beszélni a családjáról és más személyekről, életkörülményeiről, tanulmányairól, jelenlegi vagy előző szakmai tevékenységeiről.