Hamarosan elkészül az új Klik terve

Az oktatási rendszer valamennyi dolgozójának emelkedett a fizetése (képünk illusztráció) (Fotó: Csudai Sándor)

Március 31-ig kell elkészítenie a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ új szervezeti formájának tervét Pölöskei Gábornénak – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Horváth Péter úgy tudja, a Klik új vezetője jövő pénteken vázolja fel a központ szervezeti átalakításról szóló konkrét elképzeléseit a köznevelési kerekasztal fenntartói munkacsoportjának, majd az azt követő kedden a kerekasztal plenáris ülésén tárgyalnak róla. A végleges tervnek március 31-ig kell elkészülnie.

Kijelentette, a munkacsoport azt javasolja, maradjon meg az állami fenntartás, de az iskolák és vezetőjük nagyobb önállósága és egyúttal felelőssége mellett. Véleményük szerint a költségvetési és munkáltatói keretet az iskolának kellene meghatároznia, azt a Kliknél elfogadtatni, és a fenntartó biztosítaná a szükséges forrásokat. Az intézményvezető dönthetne például arról, hogy adott dolgozói keretszámon belül kit alkalmaz. Végül a Klik évente ellenőrizné az intézményi döntések hatékonyságát.

Felháborodást okozott a Tanítanék Mozgalom (TM) által „az oktatás szabadságáért” szervezett március 15-i demonstráció Facebook-oldalán Pilz Olivér nyilatkozata. A miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke, a TM egyik vezéralakja a Magyar Időknek azt mondta, „mi nem kormányt, hanem oktatási rendszert akarunk váltani”. A korábbi pedagógustüntetéseken jellemző „Orbán, takarodj!” és hasonló kiabálások kapcsán Pilz úgy fogalmazott, „van egy ellenzéki tüntetőréteg, amely mindenhol megjelenik, és a színpad előtt jelszavakat skandál, de ezeket az embereket nem lehet kiszűrni egy ekkora megmozduláson, és úgy tudom, sokan nem is hallották őket.” A közösségi oldalon erre reagálva többen jelezték, nem értenek egyet Pilzcel, sőt, sértőnek tartják, hogy „ki akarják szűrni” őket, és arra szólították fel a szervezőket, valljanak színt.

A demonstrálók egyébként a Hősök teréről vonulnak kedd délután a Kossuth térre, ahol felszólal majd a TM három képviselője: Pilz Olivér, Pukli István és Törley Katalin, valamint Békés Gáspár diákolimpikon, L. Ritók Nóra, Neubauer István és Sándor Mária. A megmozduláson való részvételre buzdít a Pedagógusok Szakszervezete is, amely egyébként honlapján nyilvánosságra hozta, honnan érkezett anyagi hozzájárulás a február 13-i tüntetésük költségeire. E szerint a legnagyobb összeget, ötmillió forintot a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma adta. A TM továbbra is gyűjti az adományokat a március 15-i tüntetésre.

Nagyvonalúan számoló mozgalmárok

A február 29-i „Nem leszek suliban” elnevezésű akcióról beérkezett jelzéseket értékelve a Tanítanék Mozgalom közölte, számításaik szerint 828 900 tanuló vett részt benne. Ezt úgy állapították meg, hogy egy táblázatban összesítették a kezdeményezés Facebook-oldalára írt bejegyzésekben szereplő adatokat – tehát például, ha egy lelkes résztvevő azt írta, harmincnégy fős osztályukból csak tízen voltak jelen aznap, akkor 70,6 százalék hiányzott –, ezeket átlagolták, s így jutottak a 67,97 százalékos „sztrájkolói” arányhoz. Majd kiszámolták, mennyi a köznevelésben tanuló 1,2 millió diák 67,97 százaléka, ezzel megkapták a nyolcszázharmincezres tömeget. Eltekintve attól, hogy az akció idején influenzajárvány volt, valamint sok helyen akkor zajlottak a középiskolai szóbeli felvételik, vagyis egyébként is magas lett volna a hiányzók száma, a TM számításában a legnagyobb hiba, hogy reprezentatívnak tekinti azt a mintát, amely kifejezetten az akció szervezésére jött létre. Jóval reálisabb adathoz juthatunk, ha azt nézzük: a táblázatban szereplő osztályokba 41 835 gyermek jár, ebből jelen volt – szerintük! – 13 345. Egyszerű kivonással megkapjuk a valamilyen okból hiányzók számát: 28 490. És pont. Statisztikaszámítást pedig inkább ne ők tanítsanak.