Belföld

Gazdaságtalanul futott Liga-bérautók

A konföderáció által kölcsönzött gépjárművek kihasználtsága a vizsgált időszakban alig haladta meg az ötven százalékot

Nem kevés, pályázaton elnyert pénzt költött el a Liga annak idején gépkocsik bérlésére, ám a lapunk birtokába került dokumentum szerint azok felhasználása gazdaságtalan volt, egyet például olyan munkatárs kapott, aki „nem rendelkezett jogosítvánnyal”, három jármű pedig „nulla kilométert futott” a vizsgált időszakban, és sok autónak az útnyilvántartása sem volt rendben.

Komoly problémákat, hiányosságokat tárt fel a Liga Szakszervezetek részvételével 2014–2015-ben zajló projektek keretében a konföderáció által a Gablini Kft.-től bérelt, Nissan Qashqai gépjárművek útnyilvántartásának 2014. májusi belső ellenőrzéséről szóló jelentés.

A „TÁMOP 2.5.3.C” projekt támogatási összegéből fizetett harminc Nissan Qashqaijal kapcsolatban megállapították, hogy közülük csupán tizennyolcnak volt rendben, illetve egyezett az e-menetlevéllel az útnyilvántartása. Miközben a bérleti díj összege havi bruttó 235 242 forint volt, májusban három autó nulla kilométert futott, közülük egy „olyan munkavállalónak került átadásra, aki nem rendelkezik jogosítvánnyal”, mindez a támogatás „gazdaságtalan felhasználását” jelentette a dokumentum megfogalmazása szerint. A gépkocsik kihasználtsága a várható igénybevételként meghatározott havi kétezer kilométerhez képest fél százalék (!) és 160,8 százalék között mozgott, tehát igen nagy szórást mutatott, az átlagos kihasználtság májusban 56,6 százalék volt, júniusban 54,2 százalékra csökkent.

Érdekes az is, hogy míg a jelentésben 235 ezres bérleti díj szerepel, az eredeti árajánlat 202 890 forintról szólt arra a típusra, amelyből végül a legtöbb futott „Liga-színekben”.

A „TÁMOP 2.5.3.A” projekt keretében hat Nissant béreltek, havi bruttó kétszázezer forintért, itt a kihasználtság június végén 54,1 százalék volt a felhasználható mennyiség (havi 2250 km) arányában. A jelentésben megjegyezték, hogy „a kézzel kitöltött útnyilvántartások sokszor olvashatatlanok, pontatlanok”.

A szóban forgó projektekről annak idején többször beszámoltunk. Megírtuk, hogy a „TÁMOP 2.5.3.C”, „ A munkáért!” című, 1,6 milliárd forint támogatású programot a Liga vezette konzorcium (benne a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével) bonyolította, a projekt „négy pillére” a munka törvénykönyvének hatásvizsgálata, kollektív szerződésének előkészítése – amelynek érdekében huszonhat fős országos érdekvédelmi tanácsadói hálózatot működtettek –, vállalkozók képzése, valamint a fiataloknak szóló, munkavállalással kapcsolatos tananyag összeállítása. A másik – a „TÁMOP-2.5.3.A” – projekt hét, regionális pályázaton elnyert, egyenként ötvenmilliós támogatást jelentett, vagy­is összesen háromszázötvenmillió forintot.

Ennek célja „a szociális párbeszédben és konzultációban részt vevő szervezetek kapacitásának megerősítése és együttműködésének elősegítése annak érdekében, hogy hatékonyan és felkészülten tudják képviselni a munkavállalók és munkáltatók érdekeit, és legyenek képesek eredményesen becsatornázni véleményüket, javaslataikat a munkaügyi és szakpolitika alkotás folyamatába, illetve a döntéshozatalba”. A 2014 januárjától 2015 augusztusáig zajló kapacitásfejlesztési programban a projekt lezárása után kiadott tájékoztató szerint a tagtoborzáson kívül képzéseket, kommunikációs tréningeket és nemzetközi szemináriumokat szerveztek, valamint óriásplakátokat helyeztek ki.

Mindennek eredményeként a Liga taglétszáma 26 704 fővel nőtt a nyilvánosságra hozott adatok szerint, csakhogy – amint az a lapunk birtokába jutott tagdíjösszesítésből kiderült – a megyénként felálló Liga-szakszervezetek többsége tavaly ősszel már többhavi tagdíjelmaradásban volt.

Amint azt elsőként hírül adtuk, a Liga TÁMOP-projektjeinek működésével kapcsolatban a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség költségvetési csalás vétség gyanúja miatt tavaly nyomozást rendelt el, amellyel a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságát bízták meg, az eljárás jelenleg is folyik. A nyomozást elindító közérdekű bejelentés szerint a projektekben a résztvevők „feladatait szándékosan összekeverték, így a tevékenységek gyakorlatilag ellenőrizhetetlenek”. Például olyanokkal végeztettek tagszervezést, akik – papíron – más projektfeladaton dolgoztak, azonban „több alkalommal elmarasztalást kaptak, mert nem tudtak elég tagot beszervezni”. A bejelentés rögzíti továbbá, hogy Gaskó István – a Liga azóta lemondott elnöke – látta el a projektmenedzseri, míg felesége a szakmai vezetői feladatokat.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom