Gaskóék utóvédharca a tulajdonjogért

Csalás bűntettének kísérlete miatt feljelentette Gaskó Istvánt, a Liga Szakszervezetek volt vezetőjét, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szövetség elnökét Halasi Zoltán, a VDSZSZ Szolidaritás elnöke. (Amint azt korábban megírtuk, miután Gaskót tavaly leváltották a VDSZSZ Szolidaritás éléről, kizáratta a VDSZSZ Szövetségből a VDSZSZ Szolidaritást, annak ellenére, hogy a szövetség tagságának több mint kilencven százalékát a VDSZSZ Szolidaritás adta. Jelenleg tehát a szövetség mindössze néhány száz tagból áll.)

Feljelentésében Halasi közli, hivatalosan is tudomást szereztek arról, hogy Gaskó István megbízásából a VDSZSZ Szövetség jogtanácsosa tulajdonjog iránti bejegyzést terjesztett elő a földhivatalnál, amivel „szándékosan megtévesztette a hivatalt, mert olyan okiratokat csatolt, amelyekről nyilvánvalóan tudta, hogy azok jogszerű tulajdonszerzésre nem alkalmasak”. „Az elkövető szándékos magatartásával jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette a földhivatalt, így kívánt jogellenesen tulajdoni hányadot szerezni az általa képviselt VDSZSZ Szövetség részére” – áll a dokumentumban, amelyben a feljelentő – a későbbi polgári jogi igény érvényesítése érdekében – indítványozza „az elkövető minden ingó és ingatlanvagyona zár alá vételének elrendelését” is.

A történet az ágazati szakszervezeti vagyon üzemi tanácsi választások eredménye alapján történt megosztására nyúlik vissza. A Benczúr utcai székház felosztásáról 1996. május 7-én született megállapodás a Vasutasok Szakszervezete és a VDSZSZ Szövetség között, amely szerint az ingatlan huszonöt százalékának tulajdonjoga utóbbit illeti. Csakhogy a Központi Kerületi Bíróság 1999. november 9-én kelt végzésében – éppen a fönt említett jogtanácsos akkori érvelésének helyt adva – kimondta, a megállapodás semmis, mivel a volt SZOT-vagyon felosztásáról rendelkező törvény szerint az ágazati vagyonból csak az üzemi tanácsi választásokon részt vett szakszervezetek részesedhetnek. Mivel pedig a szövetség „az üzemi tanácsi választásokon nem indult, s ezáltal az ágazati vagyonból nem részesedhet, perbeli ingatlanra tulajdonjogot nem szerezhet”.

Egy másik megállapodás is létrejött azonban 1996. július 30-án, amely részletezi a vagyonfelosztást, eszerint az ingatlan huszonkét százalékos tulajdonosa a VDSZSZ MÁV Rt. (a jelenlegi VDSZSZ Szolidaritás), három százalék tulajdoni hányad pedig a szövetséget illeti. Erre a szerződésre hivatkozva kívánják most bejegyeztetni a szövetség tulajdonjogát Gaskóék. A VDSZSZ Szolidaritás álláspontja viszont az, hogy a bíróság által kimondott semmisségi körülmény ezzel a megállapodással kapcsolatban is fennáll, hiszen, ha a szövetség „tulajdonjogot nem szerezhetett”, akkor azt át sem ruházhatta. Ezt támasztja alá az is, hogy 2002. május 7-én a Vasutasok Szakszervezete és a VDSZSZ Szolidaritás (vagyis az akkori VDSZSZ MÁV Rt.) közösen nyújtott be tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet, s ez alapján került végül bejegyzésre a Szolidaritás huszonöt százalékos tulajdoni hányada a ma információink szerint mintegy nyolcszázmilló forint értékű ingatlanra. (A háromszázalékos tulajdonrész értékesítése esetén huszonnégymilliót jelentene.)