Belföld

Gallóné is odaül talán az új kerekasztalhoz

A korábbi Közoktatás-politikai Tanácshoz hasonló testület felállítását a pedagógusok is szorgalmazták huszonöt pontjukban

A pedagóguskar elnöke üdvözli az új egyeztető fórumra vonatkozó terveket, de a Köznevelési Kerekasztaltól következetesen távol maradó Pedagógusok Szakszervezete is bekapcsolódna egy olyan testület munkájába, amelynek összetételét, működését törvény szabályozza.


Átalakítaná az oktatási államtitkárság a Köznevelési Kerekasztalt januártól, az erre vonatkozó tervekről a szervezet jövő heti ülésén tárgyalnak majd – derült ki a minap egy háttérbeszélgetésen. Palkovics László államtitkár elárulta azt is, az új – a korábbi Közoktatás-politikai Tanácshoz hasonló – testületben a Nemzeti Pedagógus Kar helye biztos, a többi szakmai és civilszervezet pedig meghatározott számú tagot delegálhatna. Az idén februárban a „pedagóguslázadásra” reagálva létrehozott kerekasztalhoz a szaktárca meghívta ugyan az oktatáspolitika minden érintettjének képviselőit, a szakszervezetek azonban nem voltak hajlandóak megjelenni a tárgyalásokon – kivéve Mendrey Lászlót, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét, aki az első ülés után még elégedetten nyilatkozott, másnap azonban visszakozott, sőt a kerekasztal bojkottjára szólított fel mindenkit.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kezdettől azt hangoztatta, a kerekasztal helyett a Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács visszaállítására lenne szükség.
A kerekasztal „javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet ellátó testület”. A februártól rendszeresen – kéthetente, majd havonta – ülésező egyeztetőfórum szereplői, illetve azok száma nem törvényileg szabályozott, de nagyjából állandóan jelen vannak az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint az egyéb fenntartók – például az önkormányzatok – képviselői mellett a Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Tudományos Akadémia, a tanárképző intézmények, a versenyszféra, a diák- és szülői szervezetek delegáltjai. Továbbra is várják a szakszervezeteket, amelyek azonban valószínűleg nem élnek a lehetőséggel a nyári szünet után újrakezdődő munkában sem.
Megváltozhat azonban a helyzet januártól, az új tanács létrejöttével. „A Pedagógusok Szakszervezete egy olyan testület munkájában venne részt, amelynek összetéte­lét, működését, feladat- és hatáskörét törvény szabályozza” – közölte megkeresésünkre Galló Istvánné, a szervezet elnöke. Hozzátette, a Pedagógusok Sztrájkbizottsága huszonöt pontos követelésének egyike volt, hogy „a korábbi Közoktatás-politikai Tanács mintájára hozzanak létre egy olyan fórumot – nem döntéshozó testületet –, amely véleményének meghallgatása, kikérése nélkül semmilyen változtatást nem vezetnek be a köznevelésben – ez érvényes a különböző tervezett jogszabályokra, a finanszírozásra, az oktatás tartalmi kérdéseit érintő témákra.”
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter lapunknak azt mondta, örömmel fogadták, hogy a tervek szerint bekerül a törvénybe egyeztetési kötelezettséggel egy szakmai tanácskozófórum, amelynek létét ismét jogszabály garantálná. Nem jelenthet nagy problémát szerinte az sem, ha – az egykori Közoktatási-politikai Tanácshoz hasonlóan – felső taglétszámot határoznak meg, hiszen bizonyos mennyiségű résztvevő fölött működésképtelenné válik egy ilyen testület. A delegáltak azonban nyilván képviselhetnék a többi szervezet véleményét is – tette hozzá.


Döntés-előkészítő, javaslattevő szervezet

A Közoktatás-politikai Tanács annak idején a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján jött létre, mint „az oktatásért felelős miniszter döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete”, amely jogosult volt „állást foglalni, javaslatot tenni – a közalkalmazotti jogviszonnyal és a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekegyeztetés körébe tartozó kérdések kivételével – a közoktatást érintő bármilyen kérdésben”. A tanácsba négy-négy tagot delegálhattak az országos pedagógus szakmai szervezetek, a szakszervezetek, a szülői és diákszervezetek, az önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, a nem állami, nem önkormányzati iskolafenntartók.


Szemelvények egy jegyzőkönyvből

Érdekességképpen néhány részlet a Közoktatás-politikai Tanács egyik üléséről (2009. december 15., ekkor a szocialista Hiller István volt az oktatási miniszter). A téma egy előterjesztés „a felsőoktatási képzés feltételeiről szóló egyes kormányrendeletek módosításáról”, a felvételi minimumpontszám emeléséről. Kőrösiné Dobos Krisztina a pedagógus szakmai szervezetek képviseletében kijelenti, „azokra az igen komoly kérdésekre, hogy a felsőoktatás minőségét mivel lehet javítani, ez az előterjesztés nem ad választ”. Kerpen Gábor, a pedagógus-szakszervezetek delegáltja szerint „a jelenlegi rendszer, különös tekintettel a folyamatos forráskivonásra, nem alkalmas” arra, hogy „az emelt szintű érettségi irányába tolják el”. Keszei Sándor a szülői szervezetek képviseletében úgy fogalmaz: „arról van szó, hogy ki a felelős ezért a felsőoktatási ramazuriért. Az egész egy romhalmaz. Nagyon jól tudjuk, hogy az.”


„Ilyen reformot közmegegyezéssel lehet indítani”
Több idő kell az alaptantervre

Nem 2018 szeptemberétől, hanem csak 2019 őszétől lépne életbe az új Nemzeti Alaptanterv, tehát 2017 vége helyett egy évvel később kellene dönteni róla – ismertettünk nemrég az oktatási államtitkár nyilatkozatát. Aki figyelemmel kísérte a kerekasztal tanácskozásait, számíthatott a csúszásra, mivel jelentős reformról van szó, amelynek előkészítése még éppen csak elkezdődött – többek közt a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a pedagógusképző intézmények közreműködésével. Az idén szeptembertől átmenetileg lehetővé tette ugyan a tárca a tananyagcsökkentést, évfolyamonként megjelölve, mely tananyagrészek hagyhatók el, azonban a tárgyak részletes átdolgozására van szükség, és ezzel párhuzamosan határozni kell az általános iskolában esetleg bevezetendő plusz egy évfolyamról, vagyis a tananyag más elosztásáról is. Módosítanák továbbá a tanév struktúráját, rövidebb nyári vakációt és hosszabb évközi szüneteket terveznek.

Reálisabb cél lehet az új alaptanterv elkészültére 2018 a pedagóguskar elnöke szerint. „Nem javítaná a köznevelés eredményességét, ha gyors ötleteléssel jönne létre egy ilyen fontos dokumentum” – mondta lapunknak Horváth Péter. A pedagóguskar álláspontja szerint nagyon fontos egyértelműen kitűzni a célokat, eldönteni, mit, mikor és hogyan kell tanítani, figyelembe véve a szakmai és gazdasági feltételeket is. Óriási átalakításról beszélünk, paradigmaváltásra van szükség – hangsúlyozta Horváth Péter –, más módszertannal, más tananyagot kell tanítani. Ráadásul nemcsak a tervezet előkészítése vesz majd igénybe sok időt, hanem annak szakmai vitája is, hiszen egy ilyen reformot csak közmegegyezéssel lehet elindítani – szögezte le a pedagóguskar vezetője. Hozzáfűzte, a bevezetéssel sem lehet majd kapkodni, felmenő rendszerben kell bevezetni. Rá kell szánni az időt – összegzett Horváth Péter.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom