Furcsán értelmezett törvénytisztelet

Megírtuk, a gázoló tettét nem kívánjuk mentegetni, ám tény, hogy provokáció vezetett az ámokfutáshoz. K. László, a parkolási cég vezetője végül azért húzhatta rá a kormányt az alpolgármesterre és a közterület-használati ellenőrre, mert az önkormányzat emberei nap mint nap arról tájékoztatták az autóval érkező kirándulókat, hogy nem kell díjat fizetniük a vállalkozónak, holott az érvényes szerződéssel, sőt birtokvédelmi határozattal is rendelkezett.

A KÉ-KO-ZA Parking Kft.-vel még a korábbi képviselő-testület szerződött, önfeloszlatása és a helyi időközi választás előtt. A cég egy darabig fizette a terület bérleti díját, ám jú­niusra, mire az új testület hivatalba lépett, 1,3 millió forintos tartozást halmozott fel a vállalkozó. Hiába kért fizetési halasztást betegségére hivatkozva, a testület határozatot hozott a szerződés egyoldalú felbontásáról. K. László nem tekintette jogszerűnek a lépést, ezért továbbra is szedte a parkolási díjat, és mivel ebben a polgármester által megbízott emberek folyamatosan zavarták, akadályozták, birtokvédelmet kért. Az ügyben kijelölt nyergesújfalui jegyző megállapította, hogy a bérleti szerződést valóban nem bontották fel jogszerűen, ezért az hatályos, emiatt a polgármestert és az általa megbízottakat eltiltotta a birtoksértő magatartástól. Novák Lajos polgármester a jegyzői határozat több pontjával nem értett egyet, s az önkormányzat is elkezdte szedni a parkolási díjat, előbb a parkolóórával, majd külön alkalmazottat küldtek ki a díjszedésre, szórólapot osztogattak és hirdetményt ragasztottak ki arról, hogy a falu többi részén ingyenes a várakozás. A „parkolóháborúnak” a gázolás vetett véget.

A polgármestert akkor megkérdeztük, miért nem tettek eleget az általuk vitatott, ám ettől függetlenül érvényes birtokvédelmi határozatnak. Novák Lajos azt válaszolta, hogy a vállalkozó becsapta a parkolási díjat fizető embereket, s ezt az önkormányzat nem nézhette tétlenül, viszont az ilyen, akut helyzet kezelésére egy bírósági eljárás nem alkalmas, mert túl hosszadalmas. Hozzátette, szerinte egyébként a birtokvédelmi határozatot is végrehajtották, mivel a parkoló területén kívül tartózkodva figyelmeztették az autósokat.

K. László a gázolás óta előzetes letartóztatásban van, ügyében ítélet még nem született. Az idei kirándulószezonban már „csak” az önkormányzat szedi a parkolási díjat Dömösön. A polgármesteri hivatal előtti területen kívül több fizető parkolót is kijelöltek. A várakozás óránként kétszáz, egy napra nyolcszáz forint személyautónként. A hatályos önkormányzati rendelet szerint a pótdíj mértéke a helyszínen ötezer, „későbbi fizetés esetén” tízezer forint. A kihelyezett táblán viszont az áll, hogy a pótdíj összege öt munkanapon belüli befizetés esetén ötezer forint, öt munkanapon túli befizetés esetén harmincezer forint. Az 1988. évi I. törvény szerint pedig „a pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő tizenöt napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további kétórai várakozásra számított várakozási díj, tizenöt napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese”, tehát a kétszáz forintos óradíj alapján ezerkétszáz, illetve nyolcezer forint lenne. Ehhez képest már a helyi rendeletben meghatározott díjak is jogsértőek, a táblán hirdetett, harmincezer forintos összeg pedig különösen az.

A nem fizető autósok szélvédőjére Dömös Község Önkormányzata fejléccel ellátott lapot tesznek, amelyen az áll, hogy „Kedves Vendégünk! (…) Amennyiben Ön három munkanapon belül befizeti Dömös Község Önkormányzata alábbi számlájára az 5000 Ft pótdíjat, akkor eltekintünk a szabálysértési eljárás lefolytatásától és a minimálisan 30 000 Ft mértékű szabálysértési bírság kiszabásától. (…) Nem szeretnénk, ha rossz emlékekkel távozna Dömösről, de meg kell értenie, hogy a szabályokat az itt lakók és többi szabálytisztelő polgártársunk miatt be kell tartatnunk.”

Vagyis a harmincezer forintot nem pótdíjnak, hanem szabálysértési bírságnak tekintik. Egy magánszemély kérdésére a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya azt a tájékoztatást adta, hogy szabálysértési tényállást kizárólag szabálysértési törvény állapíthat meg, a helyi önkormányzatok erre vonatkozó felhatalmazása megszűnt, önkormányzat már nem folytathat le szabálysértési eljárást, és nem szabhat ki szabálysértési bírságot sem. Hozzáteszik, parkolási díj meg nem fizetése esetén szabálysértési eljárásnak nincs helye, a követelést bírósági úton lehet érvényesíteni.

Az önkormányzat által elkövetett, halmozott jogsértés fényében meglehetősen visszás a fizetési felszólítás szövegében a szabálytisztelő polgártársakra és a szabályok betartatására vonatkozó kitétel, továbbá a polgármester által indított tavalyi „parkolóháború”, amelynek szükségességét, mint fentebb említettük, azzal indokolta, hogy a vállalkozó által becsapott embereket kívánja megvédeni.

---

Peren kívüli egyezség tizenkétmillióról
Amint korábban megírtuk, az Összefogás Dömösért Közhasznú Egyesület – amelynek egyik alapítója és korábbi elnöke Novák Lajos polgármester volt – az önkormányzattal kötött szerződés értelmében hosszú évekig megkapta egy önkormányzati ingatlan bérleti díjának csaknem felét, évi kétmillió forintot. Miután a polgármester felfüggesztése idején előkerültek a vonatkozó dokumentumok, a képviselő-testület döntése nyomán az önkormányzat tavaly májusban pert indított. Az Esztergomi Járásbíróság szeptemberben kötelezte az egyesületet, hogy fizessen vissza a településnek tizenkétmillió forintot. Azonban a felperes önkormányzat – immár az újraválasztott polgármester és az új testület irányítása alatt – ellentmondással élt, elállt kereseti kérelmétől, arra hivatkozva, hogy az alperessel a jogvitát peren kívül rendezte – tájékoztatta lapunkat a bíróság.