Belföld
Finomítanak az életpályamodellen
Nem volt alkotmányellenes a pedagógusok egységes besorolása az alapjogi biztos szerint, de a nyugdíj előtt állókat védeni kell
A pedagógus életpályamodell és besorolási rendszer végrehajtása számos problémával, hiányossággal és bizonytalansággal terhelt – állapította meg jelentésében az alapvető jogok biztosa. Önmagában az, hogy mind az újonnan belépőket, mind a már a pályán lévőket egységesen a pedagógus I. fokozatba sorolták be, nem vet fel alkotmányossági aggályokat, viszont fokozott felelősséggel jár, hiszen jogos elvárás, hogy a hosszú ideje kiváló szakmai munkát végző pedagógusok mielőbb a képzettségüknek, gyakorlatuknak megfelelő fokozatba kerüljenek, annak erkölcsi, anyagi megbecsültségével együtt – hangsúlyozta az ombudsman.
Székely László az életpályamodell bevezetésével kapcsolatos vizsgálaton nem talált alapjogi visszásságot a pótlékok csökkentésével, megvonásával összefüggésben, de felhívta a figyelmet arra, indokolt lehet áttekinteni, mindenütt megtörtént-e a tényleges kompenzáció. Gondot okozhat szerinte, hogy a pedagógusfokozat-szerzés különös feltételeit nem a kormányrendeletben rögzítették, hanem azt az illetékes miniszter belátása szerint bármikor módosíthatja. Az ombudsman ezért felkérte az emberi erőforrások miniszterét, gondoskodjon arról, hogy a hivatal útmutatója legyen összhangban a kormányrendeletben álló feltételekkel, azokhoz képest ne írjon elő többletkritériumokat. A biztos kezdeményezte azt is, hogy a minősítő bizottság összes tagja, így az intézményvezető és az általa megbízott dolgozó számára is kötelező legyen a továbbképzés.
A jelentés szerint a kormányrendelet nem tartalmaz olyan szabályokat, amelyek garantálnák a nyugdíj előtt álló pedagógusok védelmét, a biztos emiatt is módosítást szorgalmaz. A biztos hangsúlyozza, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők javadalmazása, életminősége visszahat a köznevelési rendszer egészének minőségére, a pedagógusok előmenetelében pedig közös társadalmi érdek a stabilitás és a kiszámíthatóság.
A rendszer hibái közvetve vagy közvetlenül nemcsak a pedagógusok érdekeit sértik, hanem a jogállamiság és jogbiztonság szempontjából is aggályokat vetnek fel – áll a közleményben. A Magyar Nemzet tegnap arról írt, hogy – részben az ombudsmani észrevételek figyelembevételével – a közeljövőben néhány ponton módosítják a vonatkozó kormányrendeletet.
Meglepő eredmények nélkül
Nemrég hírt adtunk a tavalyi kompetenciamérés eredményeiről, amelyek azt mutatták, hogy a diákok teljesítménye nem változott jelentősen az elmúlt hat évben. Megkeresésünkre az Emmi Köznevelésért Felelős Államtitkársága közölte, az eredmények részletes elemzése még nem készült el, ám az országos adatokban „nincsenek meglepő elemek”. „Ahhoz, hogy teljes évfolyamok átlagteljesítményeiben mérhető változások következzenek be, sok év, vagy akár évtized szisztematikus munkája szükséges” – hangsúlyozta az államtitkárság. Hozzátették, a kompetenciamérés célja az, hogy a köznevelési rendszer szereplői objektív és összehasonlítható képet kapjanak saját teljesítményükről. Az iskolák feladata most a mérési eredményeikről szóló központi elemzések áttekintése, további elemzése tanulóik előrelépése érdekében.
A béremelés ellenére jelentős az elégedetlenség
Növekvő munkateher miatt panaszkodik a tanárok többsége
Lezárult a Pedagógusok Szakszervezete által végzett online közvélemény-kutatás az új életpályamodellel bevezetett munkarendről. Az új munkarend 2013-as bevezetése előtt a tanároknak heti huszonkét órát kellett tartaniuk, ezenfelül szabadon oszthatták be a fennmaradó tizennyolc órát. Az új rendszerben harminckét órás kötött munkaidőt szabtak meg, amelyben 22–26 óra között lehet a megtartott órák száma. Ezenfelül heti nyolc órájuk van arra, hogy felkészüljenek vagy dolgozatokat javítsanak.
Több mint tizenkétezren töltötték ki a kérdőívet. A válaszadók többsége általános és középiskolában dolgozik, de vannak köztük óvodapedagógusok is. Az új rendszerben a kilencvenegy százalékuk több időt tölt munkával, nyolcvanegy százalékuk gyakran dolgozik heti harminckét óránál többet az intézményben, és hatvanegy százalékuk válaszolta, hogy heti tíz óránál többet tölt felkészüléssel otthon. Nagy többségük (nyolcvanhat százalék) kimerültebbnek érzi magát. A szakszervezet felmérésében részt vevők hatvenkét százaléka szerint túl sokat várnak el túl kevés ellenszolgáltatásért, harmincnégy százalék elégedetlen ugyan, de reméli, hogy javulni fog a helyzet. A legtöbben (harminckilenc százalék) azt válaszolták, hogy az életpályamodell bevezetése óta nem változott az életminőségük, huszonnégy százalékuk szerint kicsit javult, huszonkét százalékuk szerint kicsit romlott, tizenhárom százalék szerint pedig nagyot romlott, s csak két százalék érzékelt nagy javulást. Nyolcvanöt százalékuk úgy véli, rontja a teljesítményüket a munkaterhek növekedése.
Mint ismeretes, a többlépcsős béremelés 2013 szeptemberében kezdődött, és 2017-ig tart, a teljes fizetésemelés hatvan százalékát kapták meg az első évben, negyven százalékot osztottak el négy évre. Az állam a pedagógusok bérére 2012-höz képest 2013-ban 32,5 milliárd forinttal, 2014-ben pedig további 120,9 milliárddal költött többet. Idén 38,5 milliárddal jut több pedagógusbérre. Januártól több mint huszonkétezren kerültek Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatba, s a jövőre tovább nő a feljebb minősítettek száma.
Újabb iskolákat vesz át a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Bővülőben a nemzetiségi oktatás
LMA
Gondoskodnunk kell a következő generációk oktatásáról, ez a legfontosabb, amit egy nemzetiség a jövője érdekében tehet – mondta Heinek Ottó a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) legutóbbi ülésén. A szervezet elnöke emlékeztetett, az MNOÖ manapság két nagy oktatási intézményt, a pécsi Koch Valéria Iskolaközpontot és a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium és Szakközépiskolát tartja fenn. E mellett a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központját és a győri Audi Hungária Iskolát pedig az önkormányzat közreműködésével létrehozott közalapítványok működtetik.
A közgyűlésen arról is döntés született, hogy az országos, illetve bizonyos településeken a helyi német önkormányzat oktatási intézményeket vegyen át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól. Ha ez sikerül, az újabb előrelépést jelent egy évek óta zajló stratégiában. Ennek végső célja, hogy a kulturális és oktatási autonómia jegyében az adott intézményekben az eddiginél is több, nemzetiségi tartalommal gazdagodhasson a tananyag – így ugyanis biztosítható a népcsoport jövőjéért elkötelezetten dolgozók utánpótlása. A mostani közgyűlési döntés nyomán az MNOÖ azt reméli, hogy szeptembertől már a tizennégy osztállyal működő budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium is a fennhatósága alá kerül. A testület jóváhagyta azt is, hogy a piliscsabai, a pilisvörösvári és a szekszárdi német önkormányzatok is átvehessenek egy-egy köznevelési intézményt. A fórumon tárgyaltak a Magyarországi Német Színház, mint egyetlen efféle intézet fejlesztéséről is.
A Klebelsberg Intézményfenntartó már döntött a beruházások helyszíneiről
Tanuszodák negyvenötezer diáknak
Célunk, hogy minden gyermek tanuljon meg úszni, ennek érdekében néhány éven belül minden járásban legyen úszásoktatásra alkalmas uszoda, legyen fejlett köznevelési infrastruktúra – hangsúlyozta Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő által feltett Tanuszoda-fejlesztési program pályázatok nélkül? című írásbeli kérdésére adott válaszában. Az államtitkár közölte, előzetes felmérések alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ állította össze azon települések listáját, ahol a Nemzeti köznevelési infrastruktúrafejlesztési program keretén belül tanuszoda épülhet.
A kiválasztásnál figyelembe vették az adott járásban lévő fedett uszodák, a lakosság, illetve a tanköteles gyermekek számát, az adott önkormányzat „egy főre jutó adóerő-képességét”, s azt is, mennyire nehezen biztosítható jelenleg az úszásoktatás. A jelenlegi tervek szerint az első ütemben huszonhárom helyszínen kezdődik tanuszoda-építés – tudatta Rétvári –, s mintegy negyvenötezer általános- és középiskolás, valamint hétszázezer környékbeli lakos „kap” új sportlétesítményt.
A tanuszodák és tornatermek építését, felújítását segítő programra – amelynek elindításáról tavaly döntöttek – a 2014-es és az idei költségvetésben kilenc-kilenc milliárd forintot különített el a kormány. A döntéseknél előnyt élveztek a hátrányos helyzetű területek.