Belföld

Feljelentés az erdészeti hatóság ellen

A teljes növényzet kiirtására kötelezték a gazdákat, az egyik tulajdonos a kényszerítés miatt a miskolci rendőrséghez fordult

Természetkárosítás kísérlete, hivatali visszaélés, valamint kényszerítés miatt feljelentette a hatóságot a sajóhídvégi erdő egyik tulajdonosa, miután ismételten kötelezték a terület növényzetének teljes kiirtására. Perlaki Tamás szerint a hatóság a saját korábbi, jogszerűtlen eljárásainak következményeit akarja elfedni.

A lapunk által figyelemmel kísért, jogi abszurditásoktól hemzsegő sajóhídvégi erdőügyben legutóbb júniusban arról adtunk hírt, hogy kiderült, a területen Natura 2000 jelölőfajként nyilvántartott díszes tarkalepkék (Euphydryas maturna) élnek, amelyek bizonyosan áldozatul esnének a hatóság által előírt telepítésnek. Azóta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága ismét – immár negyedszer – kötelezte a „kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 védett terület” besorolású, 47 hektárnyi sajóhídvégi erdő (rész)tulajdonosát, Perlaki Tamást, hogy a tizennyolc éve újrasarjadt erdő teljes faállományát vágja és tuskózza ki, a cserje- és gyepszintet alkotó növényzetet irtsa ki, és végezzen talaj-előkészítést, azaz szántsa fel az egész területet. Mindennek indokaként a hatóság a védett élőhely természeti állapotának megőrzését jelölte meg. A határozat szerint amennyiben az erdőtulajdonos a kötelezésnek nem tesz eleget, az közel félmillió forint bírságot von maga után.

Perlaki Tamás lapunknak elmondta, a hatóság eddig összesen másfél millió forint bírságot szabott ki rá ugyanezért. Ő azonban a korábbi határozatokat sem teljesítette, részben azért, mert természeti értéket nem lehet megvédeni annak teljes kiirtásával, másrészt ha végrehajtaná, akkor temészetkárosításért öt, környezetkárosításért nyolc év börtönbüntetésre ítélhetnék, s akár tízmilliárd forintos büntetést szabhatnának ki rá.

Az erdőtulajdonos tehát ismét fellebbezett, ezenkívül feljelentette a Miskolci Városi Rendőrkapitányságon az erdészeti hatóság két munkatársát természet- és környezetkárosítás kísérlete, hivatali visszaélés, valamint kényszerítés bűncselekménye miatt. Döntését azzal indokolja, hogy szerinte az erdészeti hatóság hivatali hatalmával visszaélve azt igyekszik elérni, hogy a saját, korábbi jogszerűtlen eljárásainak természetkárosító következményeit az erdőtulajdonosokkal végrehajtatott újabb jogszerűtlen természetkárosítással elfedje.

Ennek megértéséhez röviden felidézzük a történteket: 1996-ban az erdészeti hatóság olyan erdőbirtokossági társulat (EBT) kezelésébe adta az erdőt, amelynek az alapítását jogsértőnek minősítette az ügyészség, és amelynek erdőgazdálkodási jogkörét a másodfokú erdészeti hatóság felfüggesztette. Ennek ellenére az elsőfokú hatóság az egész erdőre tarvágási engedélyt adott az EBT-nek. Csereerdősítést Tornakápolna állami tulajdonú területén rendeltek el, ezt az EBT el is végezte. Időközben a Miskolci Bányakapitányság a sajóhídvégi területet bányatelekké nyilvánította. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága azonban 2000-ben megtagadta a tényleges bányászathoz a szakhatósági engedély kiadását. Lényeges fordulat akkor következett be, amikor a Tiszántúli Természetvédők Társulatának (TTT) elnöke, Zsák Ferenc panasza alapján az Európai Bizottság 2008-ban kötelezettségszegési eljárást indított a magyar állam ellen a sajóhídvégivel szomszédos és azonos Natura 2000-körzetben lévő, szintén tarra vágott, de állami tulajdonú sajóládi erdővel kapcsolatban. Új erdőtörvény készült és lépett életbe 2009-ben, s az új Btk.-ban 2012-ben külön szakaszt kapott a Natura 2000-területek sérelmére elkövetett bűncselekmény – egyébként ez utóbbi alapján tette meg most feljelentését az erdőtulajdonos.

Ugyanakkor a hatóság is a terület Natura 2000-besorolásában jelölte meg az újraerdősítés kiemelt jelentőségét, s kötelezte a tulajdonosokat, „megfeledkezve” a Tornakapolnán már végrehajtott csereerdősítésről.

Csakhogy a sajóhídvégi telepítést – mint föntebb jeleztük – a növényzet teljes kipusztításával együtt írta elő, feltételezve, a tizennyolc év alatt magától újrasarjadt növényzet nem megfelelő élőhely. Igen ám, de ennek ellenkezőjét bizonyítják a területen élő díszes tarkalepkék.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom