Belföld
Felére csökkent a hiányzók száma
Rétvári: Az igazolatlan mulasztás a lemorzsolódást megelőző figyelmeztetés
Az ötvennél több órát igazolatlanul mulasztók száma a 2015/2016-os tanévben 5996 fő volt, ami a 2009/2010-es tanév 13 046 igazolatlan hiányzójához képest 7050 fős, azaz ötvennégy százalékos csökkenést jelent. Ez „annak köszönhető, hogy bevezettük azt a szabályt, miszerint ötven igazolatlan óra után fel kell függeszteni a családi pótlék folyósítását” - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egy parlamenti írásbeli kérdésre adott válaszában. Rétvári Bence hangsúlyozta, az igazolatlan mulasztás a végzettség nélküli iskolaelhagyást megelőző figyelmeztető jel, ezért mielőbb fel kell tárni a hiányzás mögött álló okokat és megtalálni azt a segítséget, amellyel a megfelelő támogatás nyújtható a tanulónak a tankötelezettség teljesítése érdekében. A tárca szándéka a megelőzést szolgáló beavatkozások erősítése.
Emlékeztetett arra, hogy az iskola köteles a szülőt értesíteni már az első igazolatlan hiányzáskor, ha pedig a mulasztás eléri a tíz, a harminc, illetve az ötven órát, további jelzéssel él a szülő, a gyermekvédelmi szolgálat, a gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhivatal felé. A gyermekjóléti szolgálat a köznevelési intézmény bevonásával intézkedési tervet készít, meghatározva a tanulót veszélyeztető körülményeket és a feladatokat.
A végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését szolgáló, további intézkedések között említette Rétvári, hogy 2016 januárjától az iskolai szociális munkás, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkakör is bekerült a finanszírozott, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé, tehát az iskoláknak lehetőségük van ilyen szakemberek foglalkoztatására. Emellett bevezették a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszert, hogy a beavatkozásra a megfelelő időben sor kerüljön.
Egy másik – a köznevelési intézményrendszer átalakításával kapcsolatos - válaszában az államtitkár arról tájékoztatott, hogy a tankerületi központok nemrég kinevezett vezetői „folyamatosan építik professzionális csapatukat”, a működtetés átvétele megtörtént, s ez „tiszta helyzetet teremtett a feladatellátást szolgáló ingó és ingatlan vagyon kezelése kapcsán”. Rétvári megjegyezte azonban, a köznevelési feladat ellátása az a terület, ahol az átalakítások eredményei hosszabb távon válnak érzékelhetővé.
Emlékeztetett arra, hogy az iskola köteles a szülőt értesíteni már az első igazolatlan hiányzáskor, ha pedig a mulasztás eléri a tíz, a harminc, illetve az ötven órát, további jelzéssel él a szülő, a gyermekvédelmi szolgálat, a gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhivatal felé. A gyermekjóléti szolgálat a köznevelési intézmény bevonásával intézkedési tervet készít, meghatározva a tanulót veszélyeztető körülményeket és a feladatokat.
A végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését szolgáló, további intézkedések között említette Rétvári, hogy 2016 januárjától az iskolai szociális munkás, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkakör is bekerült a finanszírozott, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé, tehát az iskoláknak lehetőségük van ilyen szakemberek foglalkoztatására. Emellett bevezették a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszert, hogy a beavatkozásra a megfelelő időben sor kerüljön.
Egy másik – a köznevelési intézményrendszer átalakításával kapcsolatos - válaszában az államtitkár arról tájékoztatott, hogy a tankerületi központok nemrég kinevezett vezetői „folyamatosan építik professzionális csapatukat”, a működtetés átvétele megtörtént, s ez „tiszta helyzetet teremtett a feladatellátást szolgáló ingó és ingatlan vagyon kezelése kapcsán”. Rétvári megjegyezte azonban, a köznevelési feladat ellátása az a terület, ahol az átalakítások eredményei hosszabb távon válnak érzékelhetővé.