Belföld

Európaiakra kényszerített előjogok

Az uniós irányelv alapján a családi vállalkozásokon is számon lehetne kérni, kivel miért vagy miért nem kötnek szerződést

Internetes aláírásgyűjtés indult pár napja annak érdekében, hogy Magyarország ne írja alá az Európai Unió egyenlő bánásmód irányelvtervezetét. A tiltakozók szerint a jogszabály valójában a diszkrimináció egy új fajtáját segítené, és elfogadhatatlan mértékben korlátozná a szabadságjogokat.

Egyhazi-Iskola
A tagállamok továbbra is eldönthetnék, tiltják vagy engedélyezik az iskolákban a vallási jelképek kiállítását (Fotó: MH)

Már több mint ötvenezren támogatták azt a petíciót, amelynek elindítói szeretnék elérni, hogy Magyarország ne írja alá az Európai Unió 2008-ban megszövegezett - azóta már módosított - egyenlő bánásmód irányelvtervezetét. „A személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelv” ellen tiltakozók úgy ítélik meg, hogy az valójában előjogokat biztosítana egyes csoportok számára, tehát újfajta diszkrimináció megjelenését segítené elő.

„A javaslat eredetileg a fogyatékkal élők védelme érdekében készült az őket érő igazságtalan diszkrimináció csökkentését szem előtt tartva, a kezdeti szándékon azonban más célok kerekedtek felül: a tervezett jogszabály példátlan módon korlátozná az emberek szabadságát - figyelmeztetnek a petíció honlapján. - A szerződéskötés szabadsága, a lelkiismereti szabadság és a magánélet szabadsága került veszélybe, az irányelv alapján akár a családi vállalkozásoktól is számon lehetne kérni, hogy kivel miért vagy miért nem kötnek szerződést.”

Az ilyesfajta jogszabályok már számos problémát okoztak azokban az országokban, ahol hatályba léptették – hangsúlyozzák a petíció indoklásában –, egy angol virágkötőt például bepereltek, mert nem készített csokrot egy homoszexuális esküvőre, egy keresztény szabadidő-komplexumot azért pereltek be, mert nem adták bérbe létesítményüket egy melegcsoportnak, egy spanyol étterem-tulajdonos pedig pert veszített, mert nem adta bérbe az éttermét egy meleglagzihoz – sorolják a példákat, hozzátéve, ezzel az emberekre olyan magatartást kényszeríthetnek, ami ellentétes az erkölcsi vagy vallási meggyőződésükkel. Ráadásul a megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekben a bizonyítás terhe megfordul, tehát nem annak kell bizonyítania a tényeket, aki állít valamit, hanem annak, akit bepanaszolnak.

Az egyenlő bánásmód irányelv elfogadásához vagy módosításához a tagállamok egyhangú döntése szükséges, ha viszont elfogadják, minden tagállamnak érvényesítenie kell a saját törvényeiben. A tiltakozók szerint azonban Európában semmi nem indokolja a szabadságjogok ilyen mértékű korlátozását.


Felekezeti iskolák, szigorú feltételekkel

„A tagállamok lehetővé tehetik a valláson vagy meggyőződésen alapuló oktatási intézményekhez való hozzáférés terén való különbségtételt ezen intézmények sajátosságainak, szellemiségének, valamint az oktatási rendszerek pluralitásának megőrzése érdekében, feltéve, hogy ez nem jelenti az oktatáshoz való jog sérelmét, és a megkülönböztetést semmilyen más okkal nem indokolja. A tagállamok biztosítják, hogy ez nem vezet az oktatáshoz való jog megtagadásához” – áll az irányelvtervezet 2009-es módosításában.