Esélyegyenlőség és kilenc évfolyam

A PISA-vizsgálatok és az országos kompetenciamérés eredményei arról tanúskodnak, hogy a tanulói teljesítménykülönbségeket nagymértékben magyarázza a családi, azaz a szociális, kulturális és gazdasági háttérben létező különbség – erről beszélt egy közelmúltban rendezett konferencián Ostorics László, az Oktatási Hivatal (OH) osztályvezetője, az OECD PISA- program magyarországi koordinátora. A szakember – az OH tájékoztatása szerint – elmondta, a teljesítménykülönbségek minden egyes esetben együtt járnak a megyék, a településtípusok – község, város, megyeszékhely, Budapest –, valamint a középfokú oktatás iskolatípusai – szakiskola, szakközépiskola, négy-hat-nyolc évfolyamos gimnázium –, az átlagos családi háttér közötti különbségekkel.

A mérések eredményei azt mutatják, hogy a 2000 és 2012 közötti időszak során ezekben a vizsgálati mutatókban lényeges változás nem következett be, így nem tudunk olyan átfogó oktatáspolitikai intézkedésre rámutatni, amely ezt a helyzetet alapjaiban megváltoztatta volna – jelentette ki a PISA-program hazai koordinátora. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy van „egy köznevelés-szervezési és tantervi szabályozás szempontjából hasonló előzményekkel rendelkező, közeli ország, Lengyelország, amelyik 1999-ben végrehajtott oktatásügyi reformjával sikeresen kezelte az országban működő, eltérő iskolatípusok közötti különbségek kérdését”.

A lengyel reform legfontosabb eleme – a nemzeti alaptanterv kidolgozása és külső mérési-értékelési rendszer bevezetése mellett – az iskolaszerkezet átalakítása, a kilenc évfolyamos, egységes általános iskola bevezetése volt – hangoztatta Ostorics László. Közölte, ennek az intézkedésnek a hatása az ország PISA-eredményeiben is tükröződött, javult azoknak a tanulóknak az eredménye, akik a korábbi rendszerben tizenöt évesen már szakiskolába vagy szakközépiskolába jártak volna, míg azoké, akik mindkét rendszerben gimnazisták voltak, nem romlott. „Ez a reform úgy csökkentette a tanulók közötti különbségeket, hogy a hátrányosabb helyzetűek teljesítményét javította, míg a privilegizáltabb státusú diákokat nem sújtotta” – szögezte le a szakember.

A plusz egy évfolyam továbbra is napirenden van, Czunyiné Bertalan Judit egy háttérbeszélgetésen azt mondta, elsődleges cél az esélyteremtés, hogy a közoktatás biztos alapot adjon minden diáknak, ehhez pedig szükség van az időkeretek és a tartalom átszervezésére. „Mást, máshogyan és több idő alatt” kell tanítani, a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetéséhez „pedagógiai kultúraváltás” kell. A köznevelési államtitkár közölte, a tárca elkészítette a reformot megalapozó stratégiai anyagot,

A dokumentum több lehetőséget tartalmaz az évfolyambővítésre, de az eddigi visszajelzések szerint az alsó tagozat megerősítése lenne ésszerű. Ha a kormány dönt az ügyben, azonnal megkezdődhet a jogszabály-előkészítő folyamat. Az évfolyambővítéssel összefüggésben indokolt lenne a nemzeti alaptanterv és a kerettantervek átírása is – jelentette ki Czunyiné, hozzáfűzve, ilyen szintű változtatáshoz hosszú évekre van szükség.

A fideszes Pokorni Zoltán szerint is lehetetlen a gyors átállás, viszont „egy-két évtizeden belül” biztosan sor kerül rá. A volt oktatási miniszter nemrég egy szakmai fórumon – a Magyar Nemzet szerint – úgy vélekedett, a szakképzés átalakítása elodázza az általános iskola reformjának ügyét.

Megírtuk, a Nemzeti Pedagógus Kar konzultációt folytat a kérdésről, ennek keretében sokan megfogalmazták kétségeiket az elképzeléssel szemben. A karhoz érkezett véleményekben hangsúlyosan fogalmazódik meg, hogy a plusz egy évfolyam bevezetése teljes tantervi reformot és rengeteg pénzt igényelne. Igaz, hogy az alapkészségek fejlesztésére, gyakorlásra és tehetséggondozásra nem jut elég idő az általános iskolában, ám ennek orvoslására nem feltétlenül az évfolyambővítés, inkább jelentős tananyag-csökkentés lehet a megoldás a pedagógusok szerint. A plusz évfolyam támogatói között akadtak, akik szerint nem az iskolai oktatást kellene bővíteni, hanem az óvoda utolsó évét „iskolaközelibbé” tenni, vagy óvoda és az iskola közötti, „nulladik” évfolyamot létrehozni.