„Értékválasztást jelent a NAT”

Az élményt adó, jelenségalapú oktatásé a jövő (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

A minap került fel az Oktatas2030.hu oldalra Újítás és értékközpontúság címmel Csépe Valéria professzorasszony előadása az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről, a beszéd az egri Eszterházy Károly Egyetemen szeptemberben rendezett konferencián hangzott el. Az „Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport” szakmai vezetője hangsúlyozta, az általa kidolgozott NAT „emberképe a teljes ember”, módszere a jelenségalapú oktatás, azaz a tudáselemek összefűzése, célja pedig a harmónia, a versenyképesség és a méltányosság. Kitért többek közt a pozitív visszajelzések fontosságára, arra, hogy a szorongás blokkolja a tanulást, valamint szólt az érzelmek szerepéről is, megjegyezve, „az érzelem mindig velünk van, akkor is, amikor alaptantervet készítünk”. Kijelentette, a NAT értékválasztást jelent, hiszen minden ország meghatározza, mit szeretne iskoláiban átadni: nevelési elvek és ennek céljai, értékelés, fejlesztési célok, kompeten­ciák, elérendő eredmények, valamint magasabb szintű tartalmak, vagyis a tudás és annak alkalmazása. „Mi egy elég jó alaptantervet kívántunk létrehozni. Tessék jobbat csinálni” – mondta kicsit sértetten, reagálva a dokumentumot ért kritikákra.

Amint azt korábban megírtuk, sokan bírálják a NAT-tervezetet elsősorban annak liberális szellemisége, illetve a hiányzó nemzeti jelleg miatt, például azért, mert az irodalmi részből hiányoznak a kötelező olvasmányok, tehát előfordulhat, hogy a diákok tanulmányaik során nem találkoznak a klasszikus magyar szerzőkkel, művekkel. Kikerülhetnek a köztudatból olyan szerzők, mint Móricz Zsigmond, olyan művek, mint a Himnusz vagy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye. Vagy éppen Jókai Mór, akiről Csépe Valéria korábban azt mondta, „nehéz megszerettetnie a pedagógusnak”. Azonban, ha a nemzeti identitás alapszövegeit nem ismerik meg a tanulók, akkor megszűnik a közös kánon, ami összetart, megszűnik az egység – figyelmeztettek a lapunknak nyilatkozó szaktanárok.

Föntebb idézett, félórás előadásában Csépe Valéria egyetlen szót sem szólt az alaptanterv nemzeti tartalmairól, sem a célok, sem az értékek között nem említette ezeket. Korábban a Magyar Időknek nyilatkozva a NAT-tervezet emberképéről azt mondta: „magyar és európai. Ideálja a harmonikus, folyamatosan tanulni tudó, a világ változásaihoz megfelelően alkalmazkodni képes, környezetét aktívan alakító, gondolkodó ember.” Hozzátette: „sokan kérdezik, hogy a javasolt alaptanterv mitől nemzeti. Például attól, hogy ez Magyarország alaptanterve. S attól is, hogy a nemzeti identitást erősítő tartalmak akkor és úgy jelennek meg, amikor és ahogyan ezt az értelmi és érzelmi fejlődés lehetővé teszi.”

A hazai köznevelés megújítását célzó, tíz és fél milliárd forint keretösszegű uniós projektből az Oktatás 2030 Kutatócsoport projektrésze kétmilliárd forint.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár lapunknak nemrég megerősítette, hogy a minisztériumban jelentős mértékben átdolgozzák a tervezetet. Közölte, a módosított alaptanterv november közepére-végére készülhet el.