Belföld

Erősségünk az esélyteremtő nevelés

A tanári életpályát, a magyar reformokat, a minősítési rendszert és a béremelést külföldön is előremutató intézkedésnek tartják

A magyar kormány szakpolitikai célja összecseng az OECD iránymutatásai­val, az eredmények azt mutatják, jó utat kezdtünk meg 2010-ben – mutatott rá tegnap Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár.

tájékoztató 20151125
Montserrat Gomendio, Czunyiné Bertalan Judit és Palkovics László a tájékoztatón. Javuló mutatók (Fotó: Nagy Balázs)

Szimbolikus, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) idei Oktatási körké­pét hazánkban mutatják be – jelentette ki Czunyiné Bertalan Judit közoktatási államtitkár, a harmincnégy OECD-ország adatainak felhasználásával, kétszáz indukátort vizsgálva készített tanulmánykötetével kapcsolatos sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, a kormány szakpolitikai célja összecseng az OECD iránymutatásaival: versenyképes tudást adni a gyerekeknek, méltányos és jó iskolarendszerben. Ennek megvalósításához az egyik legfontosabb a korai szakaszban indított fejlesztés a kötelező óvodáztatással, valamint a szülőknek adott segítség: a kiterjesztett ingyenes közétkeztetés és az ingyentankönyv-program, továbbá az Erzsébet-táborok.

A jó iskolához jó pedagógusra van szükség, ehhez vonzóvá kell tenni a pályát, ezért elindult a legnagyobb béremelés a rendszerváltozás óta. Ennek eredményei a tanulmányban még nem szerepelnek, mivel 2012 előtti adatokat használ, ezért mutat rendkívül alacsony és csökkenő finanszírozást. A béremelés mellett szigorú minőségellenőrzést is bevezettek – szintén az OECD ajánlásai nyomán. Az iskolák pedig immár „biztonságban vannak”, miután az állam átvette őket az eladósodott önkormányzatoktól – emelte ki. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartozásaira a múlt héten átadott, csaknem harmincmilliárd forintra vonatkozó kérdésre válaszolva leszögezte, az érintettek megkapták a pénzt, mindenütt zökkenőmentes a munka.

Palkovics László felsőoktatási államtitkár arról beszélt, a felsőoktatási stratégia kidolgozásakor az OECD jelentését vették alapul. Az átalakítás azonban nem gyors folyamat, az eredményekre tíz évet is várni kell. A célkitűzések közül kiemelte a munkaerőpiaccal való kapcsolat erősítését, azt, hogy utóbbi igényeihez kell közelíteni a képzések tartalmát. Pozitív példaként említette a duális képzést. Emlékeztetett, a rendszerváltozás óta a hallgatók száma háromszorosára nőtt. A diplomások aránya mégis alacsony, ezért a lemorzsolódást csökkenteni kell, ezt szolgálja a kompetenciamérés is a hallgatók körében.

Odrobina László szakképzésért felelős helyettes államtitkár azt mondta, első lépésként a hiányszakmák felé próbálták a diákokat motiválni, illetve lerövidítették a továbbtanuláshoz vezető utat: hároméves szakképzés után két év alatt érettségit szerezhetnek a tanulók. A szakmunkások rövidebb idő alatt képezhetik magukat technikussá, innen szintén tovább lehet lépni a felsőoktatásba.

Az OECD oktatási igazgatóságának helyettes vezetője, Montserrat Gomendio a magyar oktatási rendszer pozitívumaként említette a korai kisgyermekkori nevelést, amely segíti a hátrányos helyzetűeket, valamint a tanárokkal kapcsolatos reformokat, így az életpályát, az azzal összefüggő minősítési rendszerrel és béremeléssel. A negatívumok közé sorolta a felsőoktatásban részt vevők alacsony számát, javítandónak ítélte az oktatáshoz való hozzáférés lehetőségét.


Röviden
A nemzetközi oktatási körkép hazánkra vonatkozó fő megállapításai

- Magyarország iskola előtti nevelési rendszere fejlett, és nagyrészt állami-önkormányzati fenntartású, magas az óvodába járó gyermekek száma.

- A felsőfokú képzettséggel rendelkező magyar munkavállalók bérelőnye magas, kétszer annyit keresnek, mint a középfokú végzettségűek. A nemek közötti bérszakadék azonban nagy, a nők keresete csupán ötvenkilenc százaléka a férfiakénak. A nők az OECD-átlagnál nagyobb arányban képviseltetik magukat a felsőfokú végzettséget szerzők között.

- A 2012-es PISA-felmérésben az intézményvezetők kilencvenhét százaléka szerint nincs számítógéphiány az iskolájukban, de a diákok sokkal rosszabbul teljesítettek a digitális szövegértési teszteken, mint a papír-ceruza alapú szövegértésnél.

- Felsőfokú képesítéssel jobb az elhelyezkedési esély: a foglalkoztatási ráták közötti eltérés a felsőfokkal rendelkezők javára harminchét százalék, ami az egyik legmagasabb az OECD-országok között. Alacsony, mindössze huszonkét százalék azonban a felsőoktatási végzettséget szerzők aránya.

- Az oktatásra fordított állami kiadások 2008 és 2010 között reálértéken csökkentek, a legtöbb OECD-országnál kevesebbet költöttünk az iskolákra.

- A formális oktatási idő a legalacsonyabb az OECD-országok között, 5553 óra, míg az átlag 7570 óra.

- Az átlagos osztálylétszám huszonegy tanuló, nem tér el az uniós átlagtól. Egy tanárra tizenegy diák jut alap- és középfokon, alapfokon az uniós átlag tizennégy, középfokon tizenkettő.