Belföld

„Érezzük és szeressük a szabadságot”

Kövér László: Recsk megsemmisítő tábor volt, egy nemzetgyilkossági kísérlet helyszíne, közös börtön és közös temető

Napjainkban sokan, akik ifjúságukat a szocialista utódpártban a magyar állami vagyon privatizációnak nevezett elvesztegetésével töltötték, most diktatúrát emlegetnek. Recsk figyelmeztet mindenkit: nincs és nem is lehet alku a szocializmus terrorrendszerével, és ezért nincs és nem is lehet alku a kínzókkal, a börtönőrökkel, sem azok szellemi és politikai örököseivel, sem azokkal, akik bármilyen okból mentegetik őket – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke Recsken, az egykori munkatábor emlékhelyét jelölő sztélé felavatásakor.

Kövér László 20140922

Kövér László szerint Recsk az a történelmi emlékhely, ahol a szabadság véget ért, ahol megmutatkozik a globális erőként megvalósult szocia­lizmus igazi arca, a kommunizmus lényege, a terror. Az Országgyűlés elnöke erről szombaton beszélt, amikor Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke társaságában felavatta az 1950 és 1953 között működött recski munkatábor helyén kialakított történelmi emlékhelyet megjelölő faragott kőtáblát, sztélét. „A recski bűnök akkor teljesednek be, ha elfelejtjük őket” – fogalmazott a házelnök az MTI tudósítása szerint, hozzátéve, az emlékezés nemcsak a múltbéli áldozatok iránti tiszteletet, hanem a jövő iránti felelősséget is jeleneti. Kövér László szavai szerint Recsk a nemzet közös börtöne és közös temetője, egy megsemmisítő tábor, egy nemzetgyilkossági kísérlet helyszíne volt, ahol senkinek az életével nem kellett elszámolni. „A recski pokolban született meg 1956 igazsága, és bár 1956-ban nem győzhetett ugyan ez az igazság, de elpusztíthatatlannak bizonyult. Recsk olyan hely, amelyet mindenkinek meg kell ismernie” – hangsúlyozta a házelnök.

Kövér László szólt arról is, hogy napjainkban sokan, akik ifjúságukat a szocialista pártállamban, majd a szocialista utódpártban a magyar állami vagyon privatizációnak nevezett elvesztegetésével töltötték, most diktatúrát emlegetnek. „Recsk figyelmeztet mindenkit: nincs és nem is lehet alku a szocializmus terrorrendszerével, és ezért nincs és nem is lehet alku a kínzókkal, a börtönőrökkel, sem azok szellemi és politikai örököseivel, sem azokkal, akik bármilyen okból védik, mentegetik őket” – fogalmazott. Az Országgyűlés elnöke szerint az emléktábla Recskre irányítja a jelenkor figyelmét. „Emlékezzünk és tegyünk érte, hogy soha többé ne történhessen meg még egyszer az, ami itt megtörténhetett. Emlékezzünk, hogy tudjuk és értsük, érezzük és szeressük a szabadságot” – hangoztatta.

A „magyar Gulagnak” is nevezett recski munkatáborban 1950 és 1953 között mintegy ezerötszázan raboskodtak. Recsk egyike az országszerte található 47 történelmi emlékhelynek, az ezek egységes megjelölésére hivatott sztélék felállításáról a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodik.


Ereklyés országzászlót avattak

A magyarság összetartozását és az 1920-as trianoni döntés igazságtalanságát hirdető ereklyés országzászlót avattak tegnap Hódmezővásárhelyen. Kövér László, az Országgyűlés elnöke az ünnepségen azt mondta, félárbocról ismét a legmagasabbra vonhatjuk országzászlóinkat, jelezve, hogy túléltük a 20. század csapásait. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője felidézte, nyolcvan éve, 1934-ben Hódmezővásárhely polgárai a nemzeti összetartozásra és a közösségbe vetett hitre figyelmeztető országzászlót állítottak. A második világháború után ezt lerombolták, szovjet hősi emlékművet emeltek a helyén, amelyet 1956-ban a hódmezővásárhelyiek eltüntettek. (PB)

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom