Emelkedő elvárások az oktatókkal és diákokkal szemben

A nemzeti felsőoktatási törvény jövő héten nyilvánosságra kerülő módosító javaslatában szerepelnek a bolognai rendszer tapasztalatai alapján tervezett változások, például az alkalmazott tudományok egyetemének és közösségi képzőközpontoknak a létrehozása, a hallgatókkal és az oktatókkal szemben támasztott követelmények növelése, a rektor és a kancellár munkakörének pontosítása, valamint a konzisztóriumok szabályozása – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján az Emmi felsőoktatási államtitkára. Palkovics László elmondta, a kormány szerdai ülésén ezen változtatások mellett a felsőoktatási stratégiához kapcsolódva döntött arról is, hogy az agrárképzésben megjelenik az osztatlan képzés. Erősíteni kívánják továbbá az orvosképzést, egyrészt a hallgatók és az oktatók számának emelésével, másrészt infrastruktúra-fejlesztésekkel. Kiemelt területként kezelik az agrárképzést is, ahol szükségesnek tartják az oktatás és kutatás hatékonyságának növelését.

Szigorítják valamelyest az államilag támogatott helyekhez meghatározott követelményeket: az eddigi tizenöt helyett legalább húsz kreditet kell gyűjteni félévenként a diákoknak, ezen kívül egy átlag alapján differenciált tanulmányi minimumot is teljesíteni ahhoz, hogy ne sorolják át őket önköltséges képzésbe. A hallgatók és az oktatás színvonaláról ad majd képet, hogy a diákok a képzés kezdetén és végén is kompetencia-mérésen vesznek részt. Megjelenik a törvényben a „hallgatói méltóság” fogalma. Az oktatókkal szemben támasztott elvárások növelését mutatja, hogy munkaidejük húsz százalékát ezentúl kutatásra kell szentelniük, és megjelenik a „mesteroktató” kategória.

Palkovics László arról is beszélt, hogy a kormányülésen a PPP-konstrukciókkal összefüggésben döntöttek egy olyan üzleti modellről, amellyel jelentős megtakarítást lehet elérni a jövőben. A nemrégiben lezárult számvevőszéki vizsgálat megállapította, hogy „vannak nagyon rosszul működő”, illetve szabálytalan PPP-projektek a felsőoktatási intézményeknél, ezek közül a következő két évben huszonhatot váltanak majd ki, esztendőnként 17,5 milliárdos ráfordítással.

A jövő héten jelenik meg kormányrendeletben a Rektori Konferencia által is jóvá hagyott új szakjegyzék, amely kiküszöböli az eddigi párhuzamosságokat. Az egyes szakok tartalmi megújításáról pedig megkezdődnek a tárgyalások.