Elutasítják a differenciált béremelést

Horváth Péter (Fotó: Nagy Balázs)

„Az első időszak nem volt könnyű, meg kellett küzdeni a Nemzeti Pedagógus Karral szembeni ellenérzésekkel, azzal a feltételezéssel, hogy majd mindig támogatni fogjuk a kormányzati intézkedéseket” – értékelte lapunknak a kar megalakulása óta eltelt két esztendőt Horváth Péter, a szervezet múlt szombati küldöttgyűlésén újraválasztott elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója. Hozzátette, fel kellett építeni a területi szerveket és a tagozatokat is. Ez a munka egyébként még nem zárult le – jegyezte meg.

Az elnök meggyőződése, hogy a pedagóguskar csak akkor dolgozhat eredményesen, ha hálózata eljut minden egyes iskolába, a legkisebb településre is. Így mindenhonnan információkat kaphatnak a problémákról, a megoldandó kérdésekről, jelzéseket arról, milyen elképzeléseik, igényeik vannak a pedagógusoknak, vagyis teljes szakmai körképet az országról. Ugyanakkor a pedagógusokat is értesíteni kell a kar kialakított álláspontjáról. Az oda-vissza információáramlás a feltétele a bizalom kialakulásának – hangsúlyozta Horváth Péter.

Kérdésünkre, hogy a kezdeti bizalmatlanságot sikerült-e eloszlatni, azt mondta, aki valóban tájékozódott a pedagóguskar tevékenységéről, az szakmai vádat nem állíthatott fel. Így aztán csupán továbbra is a megalakulással, a kötelező tagsággal kapcsolatos kritikák és alap nélküli, a pártatlanság hiányát vélelmező támadások érték őket. „Nem érzem, hogy ezekkel szemben védekeznem kellene” – jelentette ki az elnök.

Komoly munkát igényelt az utóbbi fél év, fontos dolgok történtek, állandóan felszínen volt a köznevelés kérdése, s a tárgyalásokon több kérdésben is sikerült konszenzusra jutni – emlékeztetett Horváth Péter. Elégedett azzal, hogy elindult egy folyamat, ám az eredményekkel már nem teljes mértékben.

Az intézményfenntartás átalakításával kapcsolatban reméli, hogy az ténylegesen javít az iskolák helyzetén. Pozitív változást hozhat szerinte az is, hogy a tanárok már szeptembertől nagyobb szabadságot kapnak az egyes tananyagrészekre fordított óraszámok tekintetében. „Ugyan az újdonság többletfeladatot jelent a pedagógusoknak az előkészületeknél, ám, ha ennek eredményeként ésszerűbbé válik a munka, annak mindenki örülhet. Ez az első lépés ahhoz, hogy a tanár nagyobb szabadságot kapjon, de ez nagyobb felelősséggel is jár” – figyelmeztetett a szakmai szervezet vezetője. – A több döntési helyzet viszont növelheti majd a pedagógusok presztízsét – fűzte hozzá.

A kötelező óraszámmal kapcsolatban az elnök leszögezte, álláspontjuk szerint heti huszonkét óránál többet nem lehet magas minőségben teljesíteni. Egy másik pont, amelyben a pedagóguskar már többször kifejezte nemtetszését, a differenciált béremelés lehetősége, amelyet azonban már jogszabályban is rögzítettek a törvényhozásban. Az NPK véleménye, hogy mivel olyan illetményfejlesztésről van szó, amelyről korábban született a döntés, utólag nem lenne szabad megváltoztatni a mértékét egyes dolgozók esetében. „A törvény csupán lehetőséget ad a differenciálásra – emelte ki Horváth Péter –, és egy vezetőnek bölcsnek kell lennie ahhoz, hogy eldöntse, mit tegyen ebben az esetben. Azok a kollégák, akikkel eddig beszéltem, úgy gondolták, hogy ezt az emelést oda kell adni mindenkinek.”

Küzdelem a lemorzsolódás ellen

Hasznos volt iskolalátogatáshoz kötni a családi pótlék folyósítását – állapította meg közleményében az oktatási államtitkárság, felidézve, a 2010/2011-es tanévtől az iskoláztatási támogatás a gyermek rendszeres iskolába járásának feltételével folyósítható. Az általános, közép- és szakiskolákban a 2009/2010. tanévhez képest 57 százalékkal csökkent az igazolatlanul hiányzó diákok aránya. Az igazolatlan mulasztás a lemorzsolódást megelőző figyelmeztető jel, ezért fel kell tárni a hiányzás mögött álló okokat és segítséget adni a tanulónak – írta a szaktárca. Ezért ilyen esetekben a gyermekjóléti szolgálatnak a köznevelési intézmény bevonásával intézkedési tervet kell készítenie. Januártól az iskolai szociális munkás, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkakör is bekerült a finanszírozott nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé.

„Folyamatban van az átadás-átvétel” a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), valamint a Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság között a makói gyermekotthonnál – közölte a Klik, arra reagálva, hogy korábban az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala jelentésében közölte: a fenntartóváltás a makói gyermekotthon „mindennapi életét teljesen átható bizonytalanságot okoz”, a tárgyi feltételek alkalmatlanok a megfelelő szintű ellátásra, a havi ellátmány akadozva és késve érkezik. A Klik hangsúlyozta, a biztosi jelentésben foglaltak figyelembevételével „megfelelő módon” gondoskodnak a feladatellátásról, amelyhez a szükséges forrás rendelkezésre áll. Március óta az ellátmányok zökkenőmentesen érkeznek – tették hozzá. A közleményben felidézték továbbá azt is, hogy az intézmény 2015. augusztus végéig húszfős létszámmal működött, mi­után azonban a szentesi gyermekotthon tetőszerkezete leégett, az ottani gyermekek nagy része Makóra került. Ezután a Klik több mint tizenegymillió forintos beruházást hajtott végre Makón annak érdekében, hogy a Szentesről átköltöztetett gyermekek részére megfelelő körülményeket teremtsen. Az intézményfenntartó a továbbiakban is mindent megtesz azért, hogy a feladatellátás megfelelő szinten biztosított legyen – szögezték le a Klik részéről.