Elit gimnáziumok is a kerekasztalnál

Palkovics László oktatási államtitkár (középen) a kerekasztal keddi, négyórás ülése után azt mondta, nyilvánvaló, hogy nem látszategyeztetés folyik (Fotó: Hegedüs Róbert)

Amint arról korábban már írtunk, a köznevelési reformokat sürgető „civilek” akciói mellett keveset hallani egy másik, a jelek szerint jóval sikeresebb kezdeményezésről. Az ÉGIG-et, vagyis az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiumát neves, állami és egyházi fenntartású intézmények vezetői alakították meg. Olyan középiskolákról van szó, amelyek évről évre vezetik az országos rangsort, így az ÉGIG tagja többek között Hardi Titusz, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimná­zium, Molnár Katalin, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Moss László, a budapesti Eötvös József Gimnázium, Munkácsy László, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, Schultz Zoltán, a veszprémi Lovassy László Gimná­zium, Szebedy Tas, a Városmajori Gimnázium, Szokolai Tibor, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, valamint Veres Pál, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója is.

Az ÉGIG tavaly novemberben foglalta össze konkrét javaslatait a pedagógus önértékelési rendszer átalakításáról, végül januárban ültek tárgyalóasztalhoz a szaktárca képviselőivel, majd az ÉGIG honlapján közölték, államtitkársági szinten minden kérdésben sikerült megállapodniuk. Hamarosan Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is elfogadta az ÉGIG által javasolt módosításokat, ennek értelmében a pedagógus-önértékelésre ezentúl ötévenként kerül sor, maga az eljárás pedig jelentősen egyszerűsödik, nem kell például önértékelési csoportot alakítani. Emellett a minősítésen átesett pedagógusokat három évig nem keresi fel tanfelügyelő, így összesen kilencezer tanfelügyeleti ellenőrzés marad el.

Az ÉGIG most állásfoglalást adott ki a köznevelési kerekasztalról, amelyben azt írták, minden olyan változást támogatnak, „ami előremozdítja, fejleszti válságba került közoktatásunkat”. Mindaddig együttműködnek, segítik a módosítások kidolgozását, „amíg szakmai lelkiismeretünkkel összeegyeztethető módon korrekt és érdemi változások történnek a tárgyalások eredményeképpen”. A kerek­asztal munkacsoportjaiba delegált kollégákat „közösségünk szakmai muníciókkal látja el” – fogalmaztak.

A kerekasztalnál komoly szakmai munka folyik – nyilatkozta lapunknak a keddi plenáris ülés után Madarász Péter, a miskolci Herman Ottó Gimnázium Igazgatója, hozzátéve, a tárgyalásokon neves iskolák igazgatói vesznek részt, akiknek személye garancia a szakmaiságra, és azt mutatja, hogy jelentős változásokat eredményező megállapodások születhetnek.

Másként látja ezt a Tanítanék Mozgalom – amely a Herman Ottó Gimnázium tavalyi levelével elindított tiltakozási hullámban jött létre –, szerintük a kerekasztal illegitim, résztvevői elfogadhatatlanok, „nem kompetensek a köznevelés belső problémáit illetően”. A mozgalom által megalakított „alternatív kerekasztal”, a Civil Közoktatási Platform „érdemi egyeztetéseket követel a közoktatás valódi szereplőivel”, azonban a CKP ülésére a szaktárcát nem hívta meg.

Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetsége és az Országos Köznevelési Tanács elnöke, aki részt vett a CKP múlt heti, alakuló ülésén, a köztelevízióban elmondta, remélte, közvetítő szerepet tud betölteni a szakmai szervezetek képviselőjeként, de a helyszínen tapasztaltaktól elbizonytalanodott. Ez a platform a tiltakozáshoz való közös csatlakozásról és alapvetően nem a párbeszédről szól, a közoktatás rendszerének teljes megváltoztatását egyedüli alternatívaként tűzi ki célul, csak új törvényt tartana elfogadhatónak – jelentette ki az igazgató. Nem derült ki az ülésen, hogy a platform tagjai készek-e bármilyen kompromisszumra, mindenesetre a két kerekasztal között jelen pillanatban nem állnak fenn a párbeszéd feltételei – vélekedett Szebedy Tas.