Elhalasztott döntés a köznevelésben

)
Erős javaslatnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök a kilencéves általános iskola bevezetését, amelyről múlt heti, évadnyitó ülésén tárgyalt a Fidesz–KDNP parlamenti képviselőcsoportja. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az ülés után azt mondta, a képzési időtartam meghosszabbításának akkor látják értelmét, ha a tartalom megváltozik. A problémát úgy kell kezelni, hogy az általános iskolai képzés színvonala javuljon, és csökkenjen a leszakadók aránya. Több megoldási javaslatot kell kidolgozni, erről még ebben az évben egyeztetnek a pedagógusszervezetekkel és a szülőkkel. A következő tanévre vonatkozó törvényalkotási kötelezettség biztosan nincs, a kérdésre a szeptemberi kihelyezett frakcióülésen térnek vissza.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője hozzátette, a kilenc évfolyamos képzésről a KDNP-t nem sikerült meggyőzni. Szerintük elsősorban nem strukturális, hanem tartalmi változásokra van szükség, példaként a pedagógus-továbbképzést és a Nemzeti alaptanterv módosítását említette.

Amint azt korábban megírtuk, Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa már többször nyilatkozott arról, hogy az általános iskolai tanulmányok meghosszabbítása hasznos lenne az alapvető készségek elmélyítésére, az ismétlésre és gyakorlásra.

„Jó négy éve szorgalmazom, hogy vegyük elő a kilenc osztályos általános iskola tervét, akkor már látszott, hogy Lengyelország példája sikeres” – mondta Pokorni Zoltán szombaton az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Hangsúlyozta, évek óta a Pisa-mérések bizonyítják, hogy az oktatás nem tudja kompenzálni a szociális hátrányokat, sőt az iskolák ezeket felnagyítják. A problémák jelentős része a szakképzésben mutatkozik meg, ezért kell az általános iskola alsó tagozatát megerősíteni – fogalmazott. Hozzátette, ezt nem lehet egyik évről a másikra megvalósítani, fokozatosan kell elkezdeni az átalakítást.

Szakmai szervezetek is megnyilvánultak. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné arról beszélt, ha a pluszosztályt az alapok jobb elsajátítására, a készségek fejlesztésére használják, annak eredménye rövid időn belül megmutatkozna. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a különböző felmérések, a közoktatás szereplői­nek és a szakma képviselőinek jelzései egyértelműsítették, hogy változásra van szükség, ugyanakkor a kezdeményezést nem előzte meg hatásvizsgálat, és nem egyeztettek senkivel.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete közölte, a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése nem oldaná meg az oktatás „rendszerhibáját”. Keszei Sándor, a szervezet elnöke úgy fogalmazott, a Nemzeti alaptantervben előírt, megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű ismeretanyag magasan a gyerekek aktuális fejlettségi szintje fölött van, ezért ötvenszázalékos tananyagcsökkentésre van szükség.
Egyébként az európai országok többségében hosszabb a mindenki számára kötelező alapoktatás, mint nálunk, általában az alsósok oktatására, az alapozó szakaszra szánnának több időt. Lengyelországban például hatéves általános iskola és hároméves alsó-középfokú iskola működik, Szlovéniában, Észtországban és Finnországban pedig a kilenc év hároméves szakaszokra oszlik. Olaszországban ötéves az általános iskola, a diákok ezután a középiskola három évfolyamos alsó tagozatára járnak.

---

Óvodai felmentés csak ötéves kor alatt
Az idén szeptember elsejétől hatályba lépő óvodakötelezettség azon gyerekek számára áll fenn, akik augusztus 31-ig betöltik harmadik életévüket. Az óvodakötelezettség teljesítése alól a három-, illetve négyéves korú gyermekek felmentést kaphatnak a köznevelési törvényben meghatározott eljárás szerint. A felmentéssel kapcsolatos végrehajtási szabályok jelenleg kidolgozás alatt vannak – írta Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára az Ikotity István országgyűlési képviselő (LMP) által feltett kérdésre: hogyan kérhetnek a szülők kivételes helyzetben felmentést ötéves kort betöltő gyermekük óvodalátogatása alól? Az államtitkár leszögezte, ötéves gyermek esetében a felmentés eljárása már nem alkalmazható. Az LMP-s képviselő egy másik, a magántanulóvá válás lehetőségeit firtató kérdésére közölte, az intézményes nevelés-oktatásban való részvétel alóli felmentésről az iskola igazgatója dönt, a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat szakvéleményének kikérése után.