Egyre több nő gyermektelen hazánkban is

A magyar közvéleményt foglalkoztató demográfiai jelenségek egyike a gyermektelenség kérdése, az, hogy kik és miért maradnak végképp gyermek nélkül. Erre keres választ a KSH Népességtudományi Kutatóintézete is, mivel – indoklásuk szerint – az európai példák azt mutatják, hogy ha egy társadalomban magas szintre emelkedik a gyermeket nem vállalók aránya, akkor szinte lehetetlenné válik a népesség újratermelődése. Az intézet Korfa című kiadványának legfrissebb számában a 2001. és 2011. évi népszámlálás segítségével mutatják be, hazánkban kiket érint ez a jelenség, és milyen gyorsan terjedt az elmúlt évtizedben.

Az elemzésben a gyermektelenség határát a 41. életévnél húzták meg, mivel – bár egyre több gyermek születik negyvenes éveikben járó édesanyáktól – az összes élve született gyermek 99,8 százaléka már megszületett az anyák negyvenéves koráig mind 2001-ben, mind 2011-ben, a 41 éves kor után vállalt gyermekek többsége már nem első gyermek.

A (41 év feletti) gyermektelen nők aránya hazánkban 2001-ben 7,8 százalék volt, 2011-re ez az arány 11,2 százalékra emelkedett, 2011-ben 31 százalékuk Budapesten élt, 21 százalékuk megyei jogú városokban, 25 százalékuk kisvárosokban és 22 százalékuk községekben. A fővárosiak arányát iskolai végzettségtől, gazdasági aktivitástól és más demográfiai jellemzőktől függetlenül magasabbnak találták a gyermektelen nőknél. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a gyermektelen nők körében 31, míg a gyermekes nőknél 22 százalék, ugyanakkor a gyermektelen nők között azok is többen vannak, akik a nyolc általánost sem végezték el. A gyermektelenség a trendadó társadalmi csoportokban elterjedtebb – állapítják meg az elemzésben –, a fővárosi és diplomás nők a legesélyesebbek arra, hogy 41–45 éves korukra még mindig gyermektelenek legyenek.

A vizsgált időszakban húszról 24 százalékra nőtt a gyermektelen nők aránya a nyolc általánost el nem végzők között, hatról tíz százalékra emelkedett az arány a nyolc általánossal rendelkezők között, s jelentős volt a növekedés a diplomások körében is: 11,5 százalék után tizenöt százalék.

A budapestiek körében 13-ról húsz százalékra növekedett a gyermektelen nők aránya. A statisztikai adatok szerint a párkapcsolattal nem rendelkező 41 év fölöttiek között több a gyermektelen, azonban míg 2001-ben még a 41–45 éves hajadonok 67 százalékának nem volt gyermeke, 2011-re arányuk 51 százalékra csökkent, ráadásul úgy, hogy közben a hajadonok száma csaknem megduplázódott (21,5 ezerről 47,5 ezerre nőtt).

A gyermektelen férfiak aránya minden korcsoportban növekedett, kivéve a 61–65 évesek esetében. Az 56–60 éves férfiaknál az arány tízről 13 százalékra, az 51–55 évesek között 11-ről 16 százalékra, a 46–50 éveseknél 14-ről 18-ra, a 41–45 évesek körében pedig 17-ről 22 százalékra emelkedett.