Belföld

„Egyik ellenfelemet sem becsülöm le”

Láng Zsolt: Hivatásomnak érzem a polgármesteri munkát, megtisztelő, hogy tehetek a városrészért, ahol születésem óta élek

Polgármesteri tevékenységem egyik első intézkedése volt 2007-ben, hogy megalkottuk Budapest akkor legszigorúbb építési szabályzatát. Azóta következetesen betartatjuk a helyi jogszabályokat, esetenként a konfliktusokat is vállalva – mondta lapunknak Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere, a Fidesz–KDNP jelöltje. Hozzátette, ennek köszönhető, hogy az egykori Lipót területe nem válhatott az ingatlanspekuláció áldozatává, s a jövőben is csak olyan beruházás valósulhat meg ott, amely egészségügyi célt szolgál.

Láng Zsolt 20140922A II. kerületet sokan Budapest tüdejének tekintik, így a természeti értékeink megóvása minden fővárosi érdekében áll – hangsúlyozza a polgármester (Fotó: MH)

– Horváth Csaba végül kénytelen volt lemondani főpolgármester-jelölti ambícióiról, s maradt neki a kerületi indulás. Egyelőre azonban nem sok energiát fektet a helyi kampányba, továbbra is inkább Tarlós Istvánt támadja. Vagy önök hallottak bármilyen, kifejezetten a II. kerületet érintő elképzeléséről, ígéretéről a Széll Kálmán tér visszanevezésén kívül?

– Nem tisztem, hogy Horváth Csaba teljesítményét és politikusi pályáját értékeljem. Hatan is megméretik magukat kerületünkben, és egyik ellenfelemet sem becsülöm le. Egyébként Horváth Csaba intenzív plakátkampányt indított, és néhány ígéretét is olvastam már szórólapon. Nem sok összefüggést érzek ígéretei és a valóság között.

– Nemrég átadta Pesthidegkúton a Pokorny József Sport- és Szabadidőközpontot, amelynek területére sokféle terv készült az önt megelőző időkben is. Elégedettek a hidegkútiak a végre megvalósult beruházással?

– Kezdettől az volt a célunk, hogy az ott lakók számára szerethető létesítmény valósuljon meg, ezért több alkalommal, több fórumon is egyeztettünk a hidegkútiakkal. Ötletpályázatot is kiírtunk a Szabadság utcai sporttelep hasznosítására, és a kiállított tervezeteket a helybéliek értékelték. A többség elutasította egy lakópark terveit, és azt kívánta, hogy Buda egyik legszebb fekvésű ingatlanegyüttese döntően sport- és rekreációs funkcióknak adjon helyet. Tekintettel az 1923-ban alapított Hidegkúti Sport Clubra, az utánpótlás nevelésének lehetőségét is támogatni kívánta az önkormányzat. Elindultunk a Magyar Labdarúgó-szövetség által kiírt pályázaton, és ennek eredményeként készülhettek el a nemrég átadott műfüves focipályák. A labdarúgó- és teniszpályákon kívül egy családi és baráti összejövetelekre, munka utáni testmozgásra alkalmas közösségi teret is kialakítottunk. Örömmel tölt el, hogy megvalósulhatott a hidegkútiak álma, de maradt még a jelenlegi sportcentrumhoz kapcsolódó szabad terület. Így természetesen a további fejlesztés lehetőségeiről sem mondtunk le. Megértést, támogatást kaptunk a lakosságtól ahhoz, hogy felelősen, a pénzügyi lehetőségekre és a jövő fenntartási költségeire figyelve lépjünk tovább.

– A városrészben komoly gondokat okoztak korábban az engedély nélküli építkezések. Mit tett azért, hogy ez megváltozzon?

– Polgármesteri tevékenységem egyik első intézkedése volt 2007-ben, hogy megalkottuk Budapest akkor legszigorúbb építési szabályzatát. Azóta következetesen betartatjuk a helyi jogszabályokat, esetenként a konfliktusokat is vállalva, mert szabályszegők mindig akadnak. A II. kerületet sokan Budapest tüdejének tekintik, így a természeti értékek megóvása minden fővárosi érdekében áll. Azt azonban nem akadályozhatjuk meg, hogy a tulajdonos – a jogszabályi keretek között – rendelkezzen a tulajdonával, még ha ez esetlegesen addig beépítetlen telken történő építkezést jelent is.

– Ha már szóba kerültek az építkezések: mi tudható a 2007-ben bezárt Lipótról?

– Hála az általunk alkotott szigorú szabályozásnak, nem válhatott a terület az ingatlanspekuláció áldozatává. A jövőben csak olyan beruházás valósulhat meg ott, amely egészségügyi célt szolgál. Folyamatosan egyeztetünk a kormánnyal a nagy múltú intézmény sorsáról, s ugyanez igaz a János Kórházra is. Helyzetük rendezése kiemelt feladataink közé tartozik.

– Amikor nyolc évvel ezelőtt elfoglalta hivatalát, első intézkedései közé tartozott a közterület-felügyelet megerősítése az értékmegóvás érdekében, de a hajléktalanok miatt is, akikre számtalan lakossági panasz érkezett. Nem vádolják szociális érzéketlenséggel?

– A hajléktalanok nehéz helyzetének orvoslása társadalmi feladat, a fővárosiak, illetve az egész ország közös ügye. Senkinek nem jó, ha télen bárki is a városszéli erdőkben vagy a parkok padjain fagyoskodik. Úgy érzem, a Fővárosi Önkormányzat az elmúlt négy évben többet tett az utcán élő emberekért, mint az elmúlt évtizedekben bárki más. A közterület-felügyelet munkatársai pedig nem valaki ellen dolgoznak, hanem a közösségért. Az a feladatuk, hogy megóvják értékeinket és biztosítsák lakosságunk biztonságát. Nem ismerek józanul gondolkodó embert, aki a biztonságos és tiszta környezet ellen tiltakozna, éppen ellenkezőleg, erre van talán a legnagyobb igény. Szociális érzéketlenséggel pedig aligha vádolhatnak, hiszen az elmúlt nyolc évben intézkedéseink sorával segítettük a rászorulókat. Csak példaként: ilyen a Kerület Kártya Plusz Program, a Marczibányi téri termelői piac, az óvodai és bölcsődei férőhelyek számának növelése, az Internet kortalanul elnevezésű tanfolyam, a Nyugdíjasakadémia. Szociális tevékenységünket 2009-ben a Családbarát Önkormányzat, 2013-ban Idősbarát Önkormányzat díjjal és – épp a napokban – a Cseppkő Gyermekotthon nagy hatású igazgatójáról, Populás Antalról elnevezett kitüntetéssel ismerték el.

– Milyen fejlesztést terveznek az oktatási intézményeknél? Szükség van-e további óvodai, bölcsődei férőhelyekre?

– Évről évre nő a gyermekek száma, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a színvonalas bölcsődei és óvodai ellátásra. Az elmúlt nyolc év alatt mintegy másfélszeresére nőtt a férőhelyeink száma. Bár az iskolák már nem az önkormányzatok fennhatósága alatt működnek, továbbra is közel állnak a szívünkhöz. Mint működtetők, mindent megteszünk értük, hiszen érdekünk, hogy gyermekeink kiváló intézményekben tanulhassanak. Az iskolai férőhelyek számának növelése így szintén fontos céljaink közé tartozik.

– Tavaly elnyerte az Év polgármestere díjat. Hátradőlhet, vagy vannak még kihívások?

– A polgármesteri munkát hivatásomnak érzem. Megtisztelő feladat, hogy tehetek azért a városrészért, ahol születésem óta élek. Számos olyan kezdeményezésünk van – így az egész kerületet érintő út- és járdafelújítási program vagy a térfigyelő rendszer kiépítése –, amely még nem zárult le. Egyik fő célkitűzésem, hogy a II. kerületiek számára biztosítva legyen a 21. század igényeinek megfelelő egészségügyi alap- és kórházi ellátás. Bízom benne, hogy már a választók postaládájában van következő öt évem programja, amelyben részletesen bemutatom a városrészünk további fejődését szolgáló, a kerületiek életminőségét javító terveket.


Pályakép

Láng Zsolt Budapesten született 1973-ban. A Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola elvégzése után a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, első diplomáját az Államigazgatási Főiskola nappali tagozatán szerezte, majd tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta és fejezte be. Tizenegy évig egy nemzetközi szállítmányozási vállalat magyarországi irodáját vezette. 1990-ben lépett be a Fidesz II. kerületi szervezetébe, 2001-ben annak elnökévé választották. 1994 és 1998 között a kerületi önkormányzat oktatási, művelődési és sportbizottságának szakértője, 1998-tól polgármesterré választásáig önkormányzati képviselő volt, 2006-tól a II. kerület polgármestere. 2010-től 2014-ig országgyűlési képviselő.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom