Belföld
Digitális fejlesztések az iskolákban
Pénzügyileg hosszabb távon is fenntartható programokat készítenek elő
Nagy ugrással, a legmodernebb technikák és pedagógiai módszerek átvételével kell pótolni az oktatás digitalizációjában meglévő tíz-tizenöt éves lemaradást – fogalmazott Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos tegnap az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvény második napján. Az MTI tudósítása szerint hangsúlyozta, az optimális minimumra kell csökkenteni a „digitális bennszülötteknek” számító gyerekek és a tanárok közötti szakadékot, amely elsősorban abból adódik, hogy a pedagógusok több mint fele negyvenöt évnél idősebb, és legfeljebb csak továbbképzéseken ismerkedhetett meg a digitális pedagógiai módszerekkel.
Czunyiné közölte, a kormány egy olyan, elsősorban interakcióra épülő, tantárgyakon átívelő és az egész iskolai képzést lefedő digitális fejlesztésben gondolkodik, amely a tanárok munkáját is segíti. Kiemelte, olyan programokat szeretnének indítani, amelyek az uniós finanszírozást követően is fenntarthatóak tudnak maradni, pénzügyileg és tartalmilag is. Az eddigi brüsszeli projektek legnagyobb problémája ugyanis azt volt, hogy viszonylag rövid ideig számoltak a digitális eszközök alkalmazásával, így azokat ma annak ellenére sem használják sok iskolában, hogy még mindig rendelkezésre állnak.
A kormánybiztos szerint olyan digitális tudást kell biztosítani a diákoknak, amellyel magabiztosan boldogulhatnak a munkaerőpiacon. Czunyiné Bertalan Judit külön kitért arra is, hogy felméréseik szerint a lányok a fiúknál nem kevésbé alkalmasak a digitális szakmakörökre. „Ez most nem valamiféle gendertörténet” – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy felméréseik alapján a lányok a műszaki pályán ugyanolyan jól teljesítenek, mint a fiúk.
Czunyiné közölte, a kormány egy olyan, elsősorban interakcióra épülő, tantárgyakon átívelő és az egész iskolai képzést lefedő digitális fejlesztésben gondolkodik, amely a tanárok munkáját is segíti. Kiemelte, olyan programokat szeretnének indítani, amelyek az uniós finanszírozást követően is fenntarthatóak tudnak maradni, pénzügyileg és tartalmilag is. Az eddigi brüsszeli projektek legnagyobb problémája ugyanis azt volt, hogy viszonylag rövid ideig számoltak a digitális eszközök alkalmazásával, így azokat ma annak ellenére sem használják sok iskolában, hogy még mindig rendelkezésre állnak.
A kormánybiztos szerint olyan digitális tudást kell biztosítani a diákoknak, amellyel magabiztosan boldogulhatnak a munkaerőpiacon. Czunyiné Bertalan Judit külön kitért arra is, hogy felméréseik szerint a lányok a fiúknál nem kevésbé alkalmasak a digitális szakmakörökre. „Ez most nem valamiféle gendertörténet” – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy felméréseik alapján a lányok a műszaki pályán ugyanolyan jól teljesítenek, mint a fiúk.