Belföld
Az ősszel döntenek az etikai kódexről
Pedagógusszakmai szervezetek, tantestületek, de magánszemélyek is véleményezték a tervezetet, kétszáz javaslat érkezett
Összesen kétszázkét javaslat érkezett a Nemzeti Pedagógus Kar által véleményezésre bocsátott etikaikódex- tervezethez. Ebből negyvenhárom levelet intézmények küldtek, a többi a pedagóguskar tagozataitól, területi szerveitől érkezett, emellett magánszemélyek, szakmai szervezetek is eljuttatták állásfoglalásukat. Véleményezte a tervet a Független Pedagógus Fórum, a Magyarországi Szülők Egyesülete, a Történelemtanárok Egylete, a Franciatanárok Magyarországi Egyesülete, az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Pedagógiai Társaság, valamint igen alapos elemzést állított össze a Társaság a Szabadságjogokért – mondta lapunknak Horváth Péter, az NPK elnöke.
Az észrevételek egy része az etikai kódex egészének szerkezetére vonatkozik, mások bizonyos jogi összeférhetetlenségekre mutatnak rá. Vannak fogalmakat helyesbítő javaslatok, például, hogy a „neveltek” helyett „növendékek” vagy „példamutatás” helyett „mintakövetés” kifejezés szerepeljen a dokumentumban – közölte a kar elnöke. Egyes véleményezők kihagynának vagy éppen beemelnének bizonyos elemeket, így az etikai alapelvek közé a gyermek mindenekfelett álló érdekeinek tiszteletben tartását az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezményéből.
Volt, aki azt vetette fel, hogy a „mester–tanítvány” kapcsolat óvodában még nehezen értelmezhető. Pontosítanák a „bírálat” kifejezést „kritikára és önkritikára”, a „hivatással szembeni szakmai alázat” helyett pedig egyszerűen a „hivatástudat” használatát indítványozzák. A beérkezett reakciók alapján a pedagóguskar korábban erre létrehozott munkacsoportja az etikai bizottsággal együtt átdolgozza a kódextervezetet.
Horváth Péter úgy véli, minél több jelzés érkezett valamivel kapcsolatban, annál nagyobb eséllyel kerül bele majd a módosított változatba, de természetesen a szakmai és jogi érvek is sokat nyomnak a latban. A javított szöveget a november második felében összehívandó küldöttgyűlés fogadhatja el.
Az NPK elnökét megkérdeztük a sok bírálatot kapott önértékelési rendszerről is. Horváth Péter felhívta a figyelmet arra: igaz, hogy az önértékelés módszertanát tartalmazó kézikönyvek április óta elérhetők, csakhogy azóta ezeket már átdolgozta a tárca, az új verziókat azonban még nem hagyta jóvá a miniszter, így azok nem is hozzáférhetők. A pedagóguskar vezetője szerint az idén lefolytatott szakmai ellenőrzések tapasztalatait is fel kell dolgozni, s ezek alapján tovább módosítani a szabályokat. Megjegyezte: a kétévenként kötelező szakmai ellenőrzést életszerűtlennek tartja, hiszen ez egy nagyobb, hatvan–nyolcvan fős tantestület esetén évi harminc–negyven ellenőrzést jelent, ami erős túlzás.
Az észrevételek egy része az etikai kódex egészének szerkezetére vonatkozik, mások bizonyos jogi összeférhetetlenségekre mutatnak rá. Vannak fogalmakat helyesbítő javaslatok, például, hogy a „neveltek” helyett „növendékek” vagy „példamutatás” helyett „mintakövetés” kifejezés szerepeljen a dokumentumban – közölte a kar elnöke. Egyes véleményezők kihagynának vagy éppen beemelnének bizonyos elemeket, így az etikai alapelvek közé a gyermek mindenekfelett álló érdekeinek tiszteletben tartását az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezményéből.
Volt, aki azt vetette fel, hogy a „mester–tanítvány” kapcsolat óvodában még nehezen értelmezhető. Pontosítanák a „bírálat” kifejezést „kritikára és önkritikára”, a „hivatással szembeni szakmai alázat” helyett pedig egyszerűen a „hivatástudat” használatát indítványozzák. A beérkezett reakciók alapján a pedagóguskar korábban erre létrehozott munkacsoportja az etikai bizottsággal együtt átdolgozza a kódextervezetet.
Horváth Péter úgy véli, minél több jelzés érkezett valamivel kapcsolatban, annál nagyobb eséllyel kerül bele majd a módosított változatba, de természetesen a szakmai és jogi érvek is sokat nyomnak a latban. A javított szöveget a november második felében összehívandó küldöttgyűlés fogadhatja el.
Az NPK elnökét megkérdeztük a sok bírálatot kapott önértékelési rendszerről is. Horváth Péter felhívta a figyelmet arra: igaz, hogy az önértékelés módszertanát tartalmazó kézikönyvek április óta elérhetők, csakhogy azóta ezeket már átdolgozta a tárca, az új verziókat azonban még nem hagyta jóvá a miniszter, így azok nem is hozzáférhetők. A pedagóguskar vezetője szerint az idén lefolytatott szakmai ellenőrzések tapasztalatait is fel kell dolgozni, s ezek alapján tovább módosítani a szabályokat. Megjegyezte: a kétévenként kötelező szakmai ellenőrzést életszerűtlennek tartja, hiszen ez egy nagyobb, hatvan–nyolcvan fős tantestület esetén évi harminc–negyven ellenőrzést jelent, ami erős túlzás.