Alaptörvény és „nyitott társadalom”

Tizenkét oldalas memorandumot küldött Áder János köztársasági elnöknek a Central European University (CEU), amelyben arra kéri, hogy a parlament által kedden elfogadott felsőoktatásitörvény-módosítást küldje meg normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. A levélben felsorolt „súlyos alkotmányossági aggályokról” megkérdeztük Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját.

Az elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvénymódosítás kapcsán két dolgot kell kiemelni: maga a szöveg nem „CEU-specifikus”, valamint nem is lehetetleníti el a Közép-európai Egyetem budapesti működését. A módosítás ugyanis valamennyi, Magyarország területén működő külföldi felsőoktatási intézményre kiterjed, ezenkívül a jelenleg hatályos szabályozáshoz annyit tesz hozzá, hogy az ilyen képzés nyújtásának elvi támogatásáról nemzetközi szerződésnek kell rendelkeznie – mondta az elemző. Szerinte a „Soros-egyetemek” szempontjából a „legrosszabb forgatókönyv” az lehet, hogy ha nem jön létre a szerződés, akkor a formálisan amerikai, de ott valós képzést nem nyújtó CEU nem adhat ki oklevelet, csak a budapesti képzést valóban nyújtó Közép-európai Egyetem. Tehát a diákok az eddigi „kettős” diploma helyett formálisan egyet kapnának, ennél fogva azok a megállapítások, amelyek arról szólnak, hogy „bezárják” az egyetemet, teljesen alaptalanok – mutatott rá Szánthó Miklós. Megjegyezte ugyanakkor, más kérdés, hogy az egyetem által hivatalosan is vallott „nyitott társadalom” eszmerendszere, amely végső soron a nemzetállami lét meghaladásáról és kilúgozásáról szól, mennyiben egyeztethető össze az alaptörvénnyel, főleg annak Nemzeti Hitvallásával.

Kitért arra is, hogy bár a törvényszöveg nem a bezárásról szól, felvethető, hogy ha 2004-ben lehetett hozni egy kifejezetten a CEU-ra írt törvényt, akkor most miért ne lehetne ugyanezt, csak ellenkező szándékkal megtenni. Ám most nem erről van szó, ahogy arról sem, hogy az elfogadott módosítás lényegi pontokon sértené az Alaptörvény rendelkezéseit – hangsúlyozta az elemző. Leszögezte: az oktatáshoz, művelődéshez való jog bizonyosan nem sérül, hiszen az eddig valós képzést nyújtó magyar Közép-európai Egyetem továbbra is működhet, ott a hallgatók az eddigi feltételek mellett juthatnak magyar oklevélhez. Az egyenlő bánásmód elve sem sérül, sőt, éppen hogy most „billen helyre”, hiszen ahogy valós külföldi képzés nélkül egy vidéki főiskola sem adhat külföldi diplomát, úgy erre – nemzetközi megállapodás esetleges hiányában – a Soros-egyetemnek sem lesz lehetősége ezentúl. A memorandumban szintén kifogásolt parlamenti elfogadási eljárással szemben sem vethető fel probléma Szánthó Miklós szerint, ugyanis „a kivételes eljárásban való tárgyalás” lehetősége nem gyakori, de bevett az Országgyűlésben.

Ami viszont esetlegesen felvethető kritika, az a kellő felkészülési idő hiá­nya, a törvény ugyanis mintegy fél évet biztosít az új feltételeknek való megfeleléshez – vetette fel. Hozzátette, az Alkotmánybíróságnak erre konkrétan rögzített doktrínája nincs, azt mindig törvényről törvényre vizsgálja. Mindezek mérlegelésére első körben az aláírás előtt az államfő jogosult, aki, ha visszaküldi a módosítást megfontolásra a parlamentnek, lehetőséget adhat a jogszabály finomhangolására – mondta lapunknak az Alapjogokért Központ igazgatója.