A pótlékok emelésénél differenciálnak az iskolák

Nincs sem szaktanár-, sem gyógypedagógus-hiány a Közép-Pesti Tankerületi Központhoz tartozó negyvennyolc intézménynél, amelyekben összesen több mint huszonkétezer diák tanul – derült ki a tankerület tegnapi sajtóbeszélgetésén. A XIII. és XIV. kerület állami fenntartású iskoláit működtető központ igazgatója, Házlinger György beszámolt a nyári felújítási és karbantartási munkákról, iskolabútor-beszerzésekről, valamint a hamarosan kezdődő informatikai eszközfejlesztésről, amelynek köszönhetően az iskolák „felzárkóznak a 21. századhoz”. Kitért a Budapesti Honvéd Sportegyesülettel közösen megvalósított programra, amelynek keretében hat sportágban próbálhatják ki magukat a gyerekek, szakedzők közreműködésével, testneveléstanáraik felügyelete mellett. A tanulókat busszal szállítják az edzésekre, s a program hozzájárul a mindennapos testneveléshez.

A tankerület több mint tizenhétmilliárd forintból gazdálkodik az idén, s mint a tájékoztatón jelenlévő intézményvezetők megerősítették, a költségvetés tervezésekor személyesen egyeztetett a tankerület minden igazgatóval, akik havonta kimutatást kapnak az aktuális pénzügyi helyzetről. A szeptembertől esedékes, 3,14 százalékos béremelés differenciálási lehetőségével nem éltek az igazgatók, azonban mégis történt differenciált keresetnövelés, mégpedig a pótlékokkal. Lapunk kérdésére Puszter Bernadett, az Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola igazgatója elmondta, a differenciálást elsősorban nem az intézményvezető feladatának tartja, ezért náluk a tantestület beszélte meg, kik azok, akik jelentős többletmunkát végeznek, így emelt osztályfőnöki pótlékot kapnak például az első és a negyedik évfolyamos osztályok osztályfőnökei. Azt, hogy a béremelés helyett a pótlékok differenciálásával ismerjék el a pluszmunkát, az tette lehetővé, hogy ez a tankerület is nagyjából ugyanakkora forrást kapott a pótlékok növelésére, mint a béremelésre. A pótlékok növelése egyébként valamilyen mértékben a tankerület összes pedagógusa esetében megtörtént.

Azzal kapcsolatban, hogy a tankerületnél jelenleg nincs betöltetlen pedagógusi és gyógypedagógusi állás, Cserhátiné Gémesi Gyöngyi, az Eötvös József Általános Iskola vezetője azt mondta, nem könnyű feladat az interjúztatás, mert körültekintően kell választani. Nemcsak a szaktudás fontos, hanem az is, hogy az adott személy „beilleszthető legyen a testületbe”. A szaktanár-hiányról megjegyezte, tanítóból két év képzéssel lehet például matematika szakos tanár, ezzel a módszerrel előrelátó humánerőforrás-gazdálkodással megoldható a szaktanárpótlás.

Szó volt arról is, hogy az informatikai fejlesztések mellett elengedhetetlen a pedagógusok ilyen irányú továbbképzése, illetve önképzése. Szalai Bernadett, az Ady Endre Gimnázium igazgatója kijelentette, a tanároknak lépést kell tartaniuk a digitalizációval, enélkül ma már nem képzelhető el az iskolai munka.

Hangsúlyos marad a hazafias nevelés

A hazafias nevelést nevelési célként határozták meg a Nemzeti alaptantervben, és nem lehet olyan új tartalmi szabályozás, amelyben ne lenne hangsúlyos – jelentette ki a pedagógusképzés és –továbbképzés átalakításáért felelős miniszteri biztos Székesfehérváron. Sipos Imre a Hazafiság iskolája elnevezésű pedagógiai módszerrel foglalkozó rendezvényen, az MTI tudósítása szerint közölte, a hazafias nevelés célja, hogy tudatosítsa a tanulókban a haza szeretetének és védelmének fontosságát, felelős állampolgárrá nevelje őket. Hozzátette, a köznevelés rendszerében a hazafias nevelés elemei megjelennek a magyar nyelv és irodalom, a társadalomismeret és történelem, a földrajz, a művészeti nevelés, de még a testnevelés tantárgyban is. Fontosnak nevezte még a közösségi szolgálatokat, a Határtalanul, a Bejárható Magyarország és a KatonaSuli programot is. Szerinte ugyanakkor a pedagógusok nélkül hazafias nevelés nem valósulhat meg, ők a „legfontosabb üzenetek hordozói”.