A közösségi szolgálat nem munka, inkább személyiségfejlesztés

„Mi, tizenhatan egy olyan fiatalokból álló szerveződés vagyunk, akik egy aktuális, és minket is érintő társadalmi problémán kívánunk kreatívan változtatni. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a több százezer diákot érintő, érettségi teljesítéséhez kötött feltétel, az ötvenórányi közösségi szolgálat teljesítését élvezetessé és hasznossá tegyük, s erre másokat is ösztönözzünk – írta a Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárnak és Kaposi Józsefnek, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatójának címzett nyílt levelében a „hasznos50” csoport. Szerintük a kötelező közösségi szolgálat „remek lehetőség lenne arra, hogy mindenki kipróbálja magát az önkéntesség világában”, ám a jelenlegi szabályok „a munkaórák teljesítését csak szigorúan meghatározott keretek között engedi a diákoknak, emiatt sokan kibúvót keresnek, hogy megússzák a teljesítését, amiért nem is hibáztatjuk őket”.

A fiatalok kifogásolják például, hogy „a munkaköri leírás nehezen teszi lehetővé, hogy a diák olyan munkát végezzen, ami hasznára válik a tanulmányaiban, illetve az életben. Szakmai feladatokat nem végezhetnek a diákok, ilyen tevékenység végzése, végeztetése tilos.” Szorgalmazzák az egy napon ledolgozható „munkaórák” számának növelését. Úgy vélik, kevés az információ a programmal kapcsolatban, viszont túlzottan bürokratikus az ügyintézés, a szerződéskötés.

Kaposi József válaszában jelezte, kész szakmai párbeszédet folytatni a fiatalokkal, leszögezte azonban: az ifjúsági közösségi szolgálat (IKSZ) nem „önkénteskedés” és főként nem munka. Az IKSZ „élménypedagógia alapú program, amely kötelező ugyan, de munkának nem nevezhető. A napi háromórás megkötés célja a rendszeresség. Ha valaki egy idősnek segít, és nem „tűnik el”, néhány hosszú nappal „letudva” az IKSZ-et, a rendszeres látogatások révén személyes kapcsolatba kerül az illetővel, ami többet ad a puszta segítésnél – magyarázta a főigazgató. – Egyéb tevékenységeknél is három óra az a határ, amit életkori sajátosságok miatt hasznosan és felelősen tud eltölteni délután az érintett korosztály. Az igények nyomán ugyanakkor vizsgáljuk a lehetőséget, hogy a nyári és hétvégi napokon az óraszámot ötre emeljük.”

A szabályozás nem teszi lehetővé azt, hogy a fogadó intézmény alkalmazottjainak munkáját végezze egy közösségi szolgálatos diák, ez védelmet jelent munkaerőként való „hasznosításukkal” szemben – érvelt Kaposi József, hozzátéve, az IKSZ célja a fiatalok személyiségének fejlesztése, olyan tevékenység során, ami a közösséget szolgálja. Szerinte nem jelent túlzott bürokráciát, hogy azokkal a fogadó intézményekkel, ahol mentorra van szükség – például egészségügyi intézmények –, együttműködési megállapodást kell kötni. A főigazgató hangsúlyozta, sokféle feladat közül válogathatnak a diákok, az OFI felmérései alapján egy-egy iskola tizenhét és százhetven közötti számú fogadó intézménnyel kötött szerződést.
Az állítólagos információhiánnyal kapcsolatban Kaposi József közölte, országszerte tartanak tájékoztatókat, van IKSZ-koordinátorképzés, és a Nemzeti Pedagógus Karral közösen vizsgálják a program megvalósulását az intézményekben. A Kozosseg.ofi.hu honlapon is megtalálhatók az IKSZ-szel kapcsolatos tudnivalók, élménybeszámolók, valamint különböző szűrési feltételek alapján rá lehet keresni a fogadó intézményekre is.

Egyezség a gázszolgáltatóval

A Klik sokmilliós tartozása miatt több somogyi iskolában elkezdték kikapcsolni a gázt – írta a Sonline.hu. Ez súlyos problémákat okozhat – hangsúlyozták –, mert az iskolák konyháiból látják el a települések szociális rászorulóit. Az Együtt közölte: a mamutszervezet lomhaságából erednek az ilyen problémák, ezért követelik az oktatási intézmények visszaadását a helyi közösségeknek. Lapunk megkeresésére a Klik tegnap délután arról tájékoztatott: az intézményfenntartó elnöke tárgyalt az E.ON vezérigazgató-helyettesével, és megegyeztek a kifizetések ütemezéséről, így nincs akadálya a visszakapcsolásnak.

Elkészültek a tankönyvek

Az utolsó tankönyvszállító kamion is elindult tegnap reggel a debreceni Alföldi Nyomdából, hogy a megrendelt kiadványokat a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) raktáraiba szállítsa – közölte György Géza, a nyomda vezérigazgatója. Elmondta, az OFI által megrendelt tankönyvek negyvenöt százalékát, mintegy 4,5 millió példányt Debrecenben nyomtatták, a többit az általuk vezetett, hat nyomdát összefogó konzorcium telephelyein. A kétszázhúsz tonnányi, csaknem tízmillió példány határidőre elkészült, az elmúlt három hónapban a nyomdaipari kapacitás nyolcvan százalékát a tankönyvnyomtatás kötötte le.