Belföld

A kötelező felvételi vizsga kérdőjelei

Rugalmasabb rendszert jelentene a gimnáziumi érettségi utáni felsőfokú OKJ-s szakképzés a pedagóguskar elnöke szerint

Az elsődleges feladat meghatározni a gimnázium szerepét – hangsúlyozta lapunknak Horváth Péter, a pedagóguskar elnöke. Az elnök úgy véli, a kötelező középiskolai felvételi bevezetése nem rossz ötlet, kivéve, ha ezzel akarnák „átterelni” a diákokat a szakképzésbe.

felvételi 20161017
A felvételi hasznos visszajelzés lenne az általános iskolák számára is, megmutatná munkájuk színvonalát (Fotó: Hegedüs Róbert)

Megkerülhetetlennek nevezte a múlt heti Kormányinfón a kötelező felvételi bevezetését a gimnáziumokban Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint 2-es tanulóknak nincs helyük ezekben az intézményekben. Lázár nem először beszélt erről, az évek során már több iskolai rendezvényen kifejtette, hogy gimnáziumba csak olyan gyerekeknek kellene bejutniuk, akik egyetemen akarnak továbbtanulni, ehhez pedig képesség és elszántság is kell. A gimnáziumi rendszer átalakítását ugyanakkor csupán az új Nemzeti alaptanterv bevezetése után, tehát 2018-19-től, vagyis majd csak a következő kormányzati ciklusban tartja elképzelhetőnek a miniszter.

Az elképzelésről megkérdeztük a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatóját. Horváth Péter azt mondta, nem tartja rossznak az ötletet, mert a felvételi általánossá tétele információt adna egyrészt a középiskolák számára a jelentkezőkről, másrészt az általános iskoláknak is hasznos visszajelzés lehetne arról, hogyan sikerült felkészíteniük tanulóikat. Egyébként a Révai- gimnáziumban jelenleg is van felvételi, és korábban minden győri középiskolában volt – közölte az igazgató.

Horváth Péter szerint csak akkor lehetne „felháborodni”, ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzódna meg, vagyis, ha olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvételi, tehát ilyen adminisztratív eszközzel próbálnák „átterelni” a tanulókat a szakgimnáziumok, szakiskolák felé. A pedagóguskar vezetője ésszerűnek tartja ugyan, hogy a gyengébb képességű gyerekek inkább valamilyen szakmát tanuljanak, ám arra figyelmeztet, hogy ebben az életkorban még kevesen tudják eldönteni, mivel akarnak majd foglalkozni, a szakmát adó intézmények esetén pedig nehéz az átjárás, maga a képzés viszont drágább, többe kerül az államnak, és könnyen lehet, hogy esetenként feleslegesen, ha a fiatal rájön: más érdekli. Sajnos a mai gyerekek már keveset látnak szüleik munkájából, nem ismerik igazán a szakmákat, a pályaorientáció pedig, úgy tűnik, nem elég hatékony – folytatta Horváth Péter. Hozzáfűzte, ilyen körülmények között még mindig jobb, ha a diák elvégez egy gimnáziumot, ahol két nyelvet tanul és szélesebb körű alapismereteket szerez, érettségi után pedig esetleg már jobban tud szakmát választani, amelyet elsajátíthat felsőfokú OKJ-s képzésen. Ez rugalmasabb rendszer lenne – hangsúlyozta a pedagóguskar elnöke.

Megjegyezte viszont, hogy a középiskolai felvételi kötelezővé tételét komoly előkészítő munkának kellene megelőznie, országos körképet készíteni a jelenlegi helyzetről, az átlagpontszámokról, eredményekről, tapasztalatokról, hogy áttekinthető kép alapján, a lehetőségeket reálisan felmérve kezdődjön a munka. Az elsődleges feladat azonban meghatározni, hogy mi is a gimnázium szerepe – szögezte le Horváth Péter.

A Tizperciskola.blog.hu szerint jelenleg több mint négyszáz gimnáziumban van felvételi vizsga. A mai központi középiskolai felvételit a 2008/2009-es tanévben vezették be, korábban az iskolák maguk állíthatták össze a feladatsorokat, így a felvételizők intézményenként más-más teszteket írtak. Az egységes írásbeli feladatsorokat 2009 januárjától az Oktatási Hivatal (OH) állítja össze külön a négy-, hat- és nyolcosztályos középiskolák számára. A diákoknak egy matematikai és egy magyar nyelvi feladatsort kell megoldaniuk, egyenként negyvenöt percük van a tíz-tíz kérdés megválaszolására. A vizsga jellemzően inkább a korábbi évekre épít, és elsősorban a középiskola sikeres teljesítéséhez szükséges kompetenciák meglétét kéri számon. Az elmúlt évek feladatsorai és megoldásai letölthetők az OH honlapjáról. Ahol nincs felvételi vizsga, ott a jelentkezőket az általános iskolai bizonyítványuk érdemjegyei alapján rangsorolják.

Azok a diákok, akik nem kerültek be egyik általuk megjelölt középiskolába sem, rendkívüli felvételi eljárás keretében jelentkezhetnek azokba az intézményekbe, ahol a felvételin a helyek kevesebb mint kilencven százalékát tudták feltölteni. A 2015-ös év felvételi eredményeit idézve a blog kiemeli: a diákok 94,1 százalékát felvették az általuk első három helyen megjelölt intézmények egyikébe, s a kimaradó 2743 fiatal létszámánál tizenkilencszer (!) több szabad hely maradt a középiskolákban a rendkívüli felvételi eljárás időszakára. Látható tehát, egyelőre a felvételi főként arra szolgál, hogy a „nívósabb” gimnáziumok kiszűrjék a tehetséges diákokat, azonban hely még a 2-es tanulóknak is akad. A következő évek egyik fontos kérdése az lehet, hogy akar-e ezen az oktatáspolitika változtatni. w
<br /