Belföld
A kerekasztal keddi ülésén már ott lesz az OECD szakértője is
Fejlesztendő a középiskolai matematikaoktatás
A köznevelési kerekasztal munkacsoportjai ezen a héten megtartották üléseiket, most a vezetőik összegzik az elhangzottakat, és elkészítik beszámolójukat a kerekasztal jövő keddi ülésére, amelyre elfogadta a meghívást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is. Diana Toledo a szervezet oktatási igazgatóságának elemzője jelenleg tájékozódik a kerekasztal munkájáról – közölte lapunk kérdésére online fogadóóráján Palkovics László oktatási államtitkár. Arról, hogy a munkacsoportok készítettek-e elő konkrét javaslatokat is, amelyekről kedden már dönthetnek, és mely témakörökben, az államtitkár nem nyilatkozott.
További kérdésekre válaszolva Palkovics László emlékeztetett arra, hogy a tantervek felülvizsgálata a kerekasztal tartalomfejlesztéssel és tanulói életúttal foglalkozó munkacsoportjainak feladata. Mivel ezek stratégiai kérdések, így átgondolásuk és megoldásuk hosszabb időt vesz igénybe. Megjegyezte, nem a tüntetést, hanem a tárgyalóasztal melletti munkát tartja előremutatónak. Az önértékelési rendszer egyszerűsítésével kapcsolatban – amely, mint korábban megírtuk, jóval kevesebb dokumentum elkészítését és az önértékelés gyakoriságának csökkentését is jelenti – elmondta, jelenleg a módosítások jogszabályi előkészítése zajlik.
A tavalyi kompetenciamérések nemrég nyilvánosságra hozott eredményeiről az államtitkár kifejtette, a mérés mindhárom évfolyamon (6., 8., 10.) a matematikai eszköztudást, azaz a matematikai eszközök, modellek gyakorlat közeli helyzetekben való alkalmazási képességét méri. Palkovics László szerint „aki ismeri a magyar középiskolai matematikaoktatás hagyományait, alátámaszthatja, hogy a középiskolai tananyag alapvetően matematikai modellek elsajátítását tekinti céljának, szakdidaktikai módszerei is ehhez alkalmazkodtak. Napjaink gyakorlatában, bár a kétszintű érettségi vizsgák követelményrendszere is némileg elmozdult az alkalmazás irányába, változatlanul ezek az alapelvek érvényesülnek. A matematikai eszköztudásnak a 8-10. évfolyam közti összehasonlítása mindössze azt a tényt tükrözi, hogy a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikai oktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez. E területen is a tartalmi, módszertani és alkalmazási eszközök jobb összehangolására van szükség”.
Amint hírül adtuk, az Oktatási Hivatal honlapján már elérhetők a 2015. évi kompetenciamérések eredményei, ezek alapján a diákok matematikai készségei a 6.-ról a 8. évfolyamra jelentősen fejlődnek, míg a 8.-ról a 10.-re kevésbé, a szövegértési képességek egyenletesen gyarapodnak.
További kérdésekre válaszolva Palkovics László emlékeztetett arra, hogy a tantervek felülvizsgálata a kerekasztal tartalomfejlesztéssel és tanulói életúttal foglalkozó munkacsoportjainak feladata. Mivel ezek stratégiai kérdések, így átgondolásuk és megoldásuk hosszabb időt vesz igénybe. Megjegyezte, nem a tüntetést, hanem a tárgyalóasztal melletti munkát tartja előremutatónak. Az önértékelési rendszer egyszerűsítésével kapcsolatban – amely, mint korábban megírtuk, jóval kevesebb dokumentum elkészítését és az önértékelés gyakoriságának csökkentését is jelenti – elmondta, jelenleg a módosítások jogszabályi előkészítése zajlik.
A tavalyi kompetenciamérések nemrég nyilvánosságra hozott eredményeiről az államtitkár kifejtette, a mérés mindhárom évfolyamon (6., 8., 10.) a matematikai eszköztudást, azaz a matematikai eszközök, modellek gyakorlat közeli helyzetekben való alkalmazási képességét méri. Palkovics László szerint „aki ismeri a magyar középiskolai matematikaoktatás hagyományait, alátámaszthatja, hogy a középiskolai tananyag alapvetően matematikai modellek elsajátítását tekinti céljának, szakdidaktikai módszerei is ehhez alkalmazkodtak. Napjaink gyakorlatában, bár a kétszintű érettségi vizsgák követelményrendszere is némileg elmozdult az alkalmazás irányába, változatlanul ezek az alapelvek érvényesülnek. A matematikai eszköztudásnak a 8-10. évfolyam közti összehasonlítása mindössze azt a tényt tükrözi, hogy a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikai oktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez. E területen is a tartalmi, módszertani és alkalmazási eszközök jobb összehangolására van szükség”.
Amint hírül adtuk, az Oktatási Hivatal honlapján már elérhetők a 2015. évi kompetenciamérések eredményei, ezek alapján a diákok matematikai készségei a 6.-ról a 8. évfolyamra jelentősen fejlődnek, míg a 8.-ról a 10.-re kevésbé, a szövegértési képességek egyenletesen gyarapodnak.