Belföld
A fogyasztók nulladik fokú bírósága
Hatékonyabbá kell tenni a békéltető testületek működését, az általuk megfogalmazott ajánlások ma még nem mindig elegendők
Koszorús László (Fotó: Csudai Sándor)
– Mi a szerepe a békéltető testületeknek, milyen esetekben javasolná, hogy a fogyasztó ezt az alternatív vitarendezési módot válassza?
– A békéltető testület eljárásának alapvető célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezése. A fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok már nem járhatnak el a fogyasztók panaszügyeiben, a békéltető testületi eljárás tehát az egyetlen lehetőség, hogy a jogvita a fogyasztó és a vállalkozás között peren kívül megoldódjon. Működésük enyhíti az igazságszolgáltatásra nehezedő terheket. Jellemző, hogy a testületekhez elsősorban a kis perértékű ügyekben fordulnak a felek, az ilyen típusú és értékű panaszok esetén mindenképpen javasolt a békéltetési eljárás igénybevétele.
– Hogyan növekedett a békéltető testületek ismertsége, hányan vették igénybe ezt a lehetőséget?
– A békéltető testületek éves ügyszáma az elmúlt években folyamatosan növekedett, annak ellenére is, hogy 2011. július 1-jétől a pénzügyi, biztosítási jogvitákkal kapcsolatos ügytípus a Pénzügyi Békéltető Testület kizárólagos hatáskörébe került át. A békéltető testületek leggyakrabban lábbelikkel kapcsolatos ügyekben járnak el. Az esetek negyvenkilenc százalékában termékkel, ötvenegy százalékában szolgáltatással kapcsolatos panaszt tárgyaltak a testületek. A legnagyobb ügyszámmal (az országos mennyiség harmincöt százaléka) a Budapesti Békéltető Testület működik. 2012 óta már a mikro-, kis- és középvállalkozások is kezdeményezhetnek testületi eljárást. Új feladat a békéltető testületek tanácsadási tevékenysége is.
– Milyen elképzeléseik vannak a békéltető testületek hatékonyabbá tételére, arra, hogy minden bepanaszolt vállalkozás komolyan vegye az eljárásban való részvételt, illetve a testület által kiadott ajánlást?
– Sajnos előfordul, hogy a vállalkozás képviselője nem jelenik meg a tárgyaláson, így a fogyasztó egy ajánlást tartalmazó határozattal távozik. Ez esetben fennáll a veszélye annak, hogy a cég nem teljesíti az ajánlásban foglaltakat. A válaszirat-küldési kötelezettség bevezetése nem növelte eléggé a békéltető eljárás hatékonyságát, ezért megfontolandó a felek tárgyaláson való személyes megjelenésének ösztönzése a jogalkotó részéről.