A felvételik tanulsága: a diákok komolyabban vették a tanulást

Eredményismertetés. Maruzsa Zoltán és Palkovics László (Fotó: Varga Imre)

A felsőoktatásba az idén jelentkező 105 ezer 646 diák közül 72 ezer 171-et vettek fel, ez mintegy kétezerrel alacsonyabb a tavalyi adatnál, ugyanakkor az érettségizők száma is ennyivel kevesebb volt, tehát a csökkenés oka demográfiai – mutatott rá Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár tegnap, a felvételi eredményeket értékelő sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, a minimális ponthatár 280-ra emelése nem okozott átrendeződést a szakok között, hanem minőségjavulást hozott, a jelentkezők komolyabban vették a felkészülést.

A legtöbb jelentkező – 17 százalék – műszaki képzésekre jutott be, ezt követi a gazdaságtudományi terület (16,3 százalék) és a pedagógusképzés (11,3 százalék), de sokan tanulhatnak a bölcsészet- (8,7 százalék) és az orvostudomány területén (8,4 százalék) is. A legtöbb idei felvételiző az ELTE hallgatója lesz (4590), a második hely a Budapesti Műszaki Egyetemé (3295), a harmadik a Szegedi Tudományegyetemé (3160), ezután következik a Debreceni Egyetem (3081) és a Pécsi Tudományegyetem (2099).

Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte: az összes jelentkező csaknem felét (49 százalékát) az általa első helyen megjelölt képzésre vették fel. Állami ösztöndíjas helyre 55 ezer 812-en jutottak be. Ebből a nappali munkarendű, alap- és osztatlan képzésben részt vevők száma 31 ezer 487 lesz. Az ide jelentkezők 69,7 százaléka felvételt nyert, ami tizenöt százalékos emelkedést jelent a tavalyi bejutási arányhoz képest. A legmagasabb ponthatárú képzések a BME mechatronikai mérnök szak (456 pont), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi igazgatási szak (437 pont) és a BME vegyészmérnöki szak (433 pont). A legtöbb jelentkezőt az idén is gépészmérnöki képzésre vették fel, és ezernél több új hallgatója lesz a mérnökinformatikus, a villamosmérnök és az általános orvos képzésnek is (lásd táblázatunkat). Az államtitkár közölte, kiemelt cél volt, hogy az informatikai, műszaki, természettudományi és a pedagógusképzés irányába tolják el a jelentkezők arányát, s ez sikerült, mivel 2010-ben ezekre a szakokra a felvételizők 28 százaléka készült, most viszont már 39 százalékuk.

Stabilak a számok a mesterképzésben: a mintegy huszonkétezer jelentkezőből tizennégyezer jutott be. Ez a tanulmánytípus legjellemzőbb a bölcsészettudomány – itt kiemelkedően a pszichológia –, a gazdaságtudományok és a pedagógusképzés területén. Ugyanakkor alacsony a mesterképzés aránya például az agrárterületen.

Jogorvoslati és pótfelvételi határidők

A felvételi eljárás kizárólag elektronikusan zajlott, óriási adatmennyiséget, mintegy 1,3 millió dokumentumot kellett feldolgozni – mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási főosztályának vezetője. A Felvi.hu oldalletöltéseinek száma tavaly december óta meghaladta a negyvenkilencmilliót. Csütörtök este huszonkét percen belül ment ki a csaknem százezer SMS az érintetteknek. A felvételi eredmény ellen jogorvoslatot augusztus 19-ig lehet benyújtani. A pótfelvételi jelentkezési határideje augusztus 10., a ponthatár-megállapítás augusztus 26-án történik meg. Pótfelvételire csak egy, önköltséges képzésre lehet jelentkezni, e-felvételi útján.

Fidesz: Ma a felsőoktatás versenyképes tudást, piacképes diplomát nyújt a hallgatóknak, az egyetemeknek pedig kiszámíthatóbb és tervezhetőbb működést. A most bejutott diákok már olyan felsőoktatási rendszerbe kerülhetnek be, amely a munkaerőpiacra készíti fel őket. A felsőoktatás támogatására az idén közel huszonötmilliárd forintot fordított a kormány, amely diplomaszerzés után is segíti a tanulókat adókedvezményekkel, munkahelyvédelmi akcióval és az első munkahely garanciaprogrammal.

MSZP: A felsőoktatási intézményekbe jelentkező hallgatók száma több mint huszonöt százalékkal kevesebb, mint 2010-ben volt, s ez nem magyarázható demográfiai folyamatokkal. A felsőoktatás központi költségvetési támogatása jelentősen elmarad az öt évvel ezelőttitől, az intézmények pénztelensége pedig egyértelmű színvonalromlást okoz.

Jobbik: Míg az idén 105 ezer diák próbált bejutni a felsőoktatásba, addig néhány éve ez a szám még 140 ezernél is több volt. A jelentkezők számának ilyen drasztikus csökkenése a kormány hirtelen és átgondolatlanul meghozott döntéseinek és a rendszerből tízmilliárdokat kivonó politikájának következménye.

LMP: A felsőoktatás nem teljesíti fontos feladatát: nem járul hozzá a társadalmi mobilitáshoz, a felzárkóztatáshoz, nem teremt esélyegyenlőséget, hiszen minőségi intézményben már csak az elit gyermekeinek van esélyük továbbtanulni.