A felújítások éve volt 2018 az iskoláknál

Több mint nyolcszáz helyen, összesen 276 milliárd forintból kezdődött korszerűsítés, bővítés tavaly a magyar köznevelési intézményekben. A Klebelsberg Központ pénzügyi működése stabil, vannak tartalékai is, adóssága viszont nincs, az állami fenntartásban sokkal több jut fejlesztésekre is – erről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár beszélt lapunknak. Elmondta azt is, a tervek szerint tíz-tizenöt százalékos, teljesítményalapú bérpótlékról dönthetnének az iskolaigazgatók.
A tanuszodák ebben a kormányzati ciklusban minden járásban megépülnek – mondta Maruzsa Zoltán (Fotó: Ficsor Márton)
–  Mit tart az elmúlt év legnagyobb sikerének az oktatáspolitikában?

–  A felújítások éve volt 2018, rengeteg iskolafelújítás zajlott. Ez látványos előrelépést jelent az intézmények számára, ami igaz mind az épített infrastruktúrára, mind pedig a digitális eszközökre, a széles sávú internet bevezetésére, valamint a wifihálózat kiépítésére.

–  Hány iskolát korszerűsítettek?

–  Több mint nyolcszáz helyen zajlott, illetve zajlik valamilyen felújítás, bővítés összesen 276 milliárd forint felhasználásával, ami óriási összeg. A forrást egyrészt az uniós programok közül az EFOP 126 milliárd forintnyi projektjei adják, de a KEHOP-ban is rendelkezésre áll köznevelési célú forrás energetikai felújításokra, emellett az úgynevezett TTT-program (tanterem, tornaterem, tanuszoda) 158 projektet ölel fel, amelyek egy része már megvalósult, de van, amiről még csak döntés született. A Modern Városok Programban mintegy ötvenmilliárd forintból zajlanak köznevelési fejlesztések, és fordítanak oktatással kapcsolatos célokra a TOP, azaz a Terület- Településfejlesztési Operatív Programban is.

–  Az intézmények nagyjából hány százalékában hiányoznak még a digitális eszközök, illetve a mindennapos testnevelés feltételei?

–  A mindennapos testnevelés lehetőségeinek bővítése 2013 óta folyamatos. Akad ugyan néhány tucat olyan intézmény, ahol a feltételek még hiányoznak. Ezek az iskolák a helyi művelődési házban, a sportegyesület pályáján, valamilyen bérleményben tartják a testnevelésórákat, de természetesen az a cél, hogy mindenütt legyen megfelelő tornaterem, tornaszoba erre a célra. Idén születhet döntés a már említett TTT harmadik üteméről. Vannak olyan iskolák is, ahol van tornaterem, de kicsi a kapacitása, ott is cél a bővítés. Ez egy évtizedes feladat lesz. A tanuszodák ugyanakkor ebben a kormányzati ciklusban minden járásban megépülnek, teljes lesz a lefedettség.

–  Mennyivel több forrás jut 2019-ben a Klebelsberg Központnak?

–  Tizenhétmilliárd forinttal növekszik a fenntartó támogatása. A választás után nem sokkal elfogadta az Országgyűlés a 2019-es költségvetést a már eldöntött determinációk alapján, azonban év közben lehet majd többletforrásokat biztosítani egyes célokra, például az idegen nyelvi stratégiára. A Klebelsberg Központ pénzügyi működése stabil, vannak tartalékai, adóssága nincs. Az állami fenntartás kiszámíthatóvá, pénzügyileg stabillá tette az iskolák működését, és sokkal több jut a fejlesztésekre is. Oktatásra összességében több mint hatszázmilliárddal több jut, mint 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást.

–  Az, hogy tavaly minden eddiginél több pedagógus töltötte fel a portfólióját, azt jelenti, hogy a tanárok lassan elfogadják ezt az eljárást?

–  A kezdet kezdetén még nem volt bejáratott az informatikai rendszer, és az eljárás egyes elemeivel kapcsolatban is voltak viták. De már száznégyezren vannak túl a minősítésen, és még hetvenhatezer pedagógus áll az eljárás előtt, közülük tizennyolcezer jelentkezett az idei minősítésre, ami a duplája a 2017-esnek. Érezhetően egyre inkább rutinná válik az eljárás. A jelentkezések számának növekedését okozta az is, hogy jelentősen könnyítettünk a feltételeken, például azon, hogy hány év gyakorlatot várunk el, tehát többen tudtak megfelelni. Ráadásul már több mint nyolcezer mesterpedagógus van, tehát többen dolgozhatnak szakértőként az eljárásban, így a látogatások leszervezése is egyre könnyebb, van mozgástér, ezért javaslatot fogunk tenni arra is, hogy a mesterpedagógusok rendelkezésre állásának idejét, a huszonöt napot csökkentsük.

–  Egy friss nemzetközi felmérés szerint a tanárok alulfizetettnek érzik magukat, dacára az elmúlt évek többlépcsős béremelésének. Számíthatnak idén valamilyen emelésre?

–  A rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelési programot hajtottuk végre az elmúlt években, 2013 és 2017 között átlagosan ötven százalékkal nőtt a pedagógusok bére. Egy húsz éve dolgozó – egyetemi végzettséggel rendelkező – pedagógus a béremelés előtt 173 ezer forintot keresett, ma ennek csaknem a dupláját, 335 ezer forintot. A Klebelsberg Központ idei plusz tizenhétmilliárdjából hétmilliárdot az a tízezer pedagógus kapja, aki tavaly esett át a minősítésen. A vetítési alap emelését a 2019-es költségvetés nem tartalmazza, de a 2020-as büdzsébe bekerülhet, erről már egyeztetünk. Emellett számos törvénymódosítást tervezünk, de várnunk kell az új Nemzeti alaptanterv elfogadására, hiszen annak is lehet következménye az óraszámokra, az óraterhelésre nézve. Tervezzük azt is, hogy az eltérítés mértékét növeljük, jelenleg is van egy háromszázalékos eltérítési lehetőség az életpálya bérszintjeihez képest, de kevés intézményben élnek ezzel a lehetőséggel. Plusz tíz-tizenöt százalékos eltérítési lehetőséget vezetnénk be, természetesen a megfelelő bértömeg biztosításával együtt, tehát érdemi, teljesítményalapú eltérítésről dönthetnének az intézményvezetők. Ez már erősen motiválná a húzóembereket, a mérési eredmények pedig segítenék az intézményvezető mérlegelését. Gondolkodunk még egy, a pályára visszatérést ösztönző ösztöndíjon, hiszen az elmúlt évtizedekben sokan elmentek a pedagógusi pályáról, illetve több ezer pedagógust a szocialista kormány tett az utcára. Ezzel a 2022 utáni nyugdíjazási hullámra is készülnénk, a pályára visszalépőknek öt-hat évig biztosítanánk az ösztöndíjat, reméljük, ezzel több ezer embert meg lehet szólítani. Tervezzük a vezetői életpálya bevezetését is, hogy még vonzóbb legyen az intézményvezetői állás.

–  Apropó, lemorzsolódás! Bár létezik stratégia a korai iskolaelhagyás ellen, egyelőre azonban nem javultak az eredmények.

–  Ez nem így van. A felmérésünk szerint a kötelező adatszolgáltatás miatt az intézmények jobban odafigyelnek erre a problémára, és már két százalékkal csökkent a korai iskolaelhagyás. Az Oktatási Hivatal szükség esetén intézkedési tervet készíttet az adott intézménnyel, amelyben, ha állami, akkor az intézmény átszervezéséről is szó lehet, illetve fejlesztési programot indítunk. Jelenleg egy EFOP-programban tizenhárommilliárd forintból a háromszáz leggyengébben teljesítő feladatellátási helyet támogatja az Oktatási Hivatal, például szaktanácsadók odaküldésével.

–  Ebben a témában mindig felmerül, hogy vissza kellene állítani tizenhatról tizennyolc éves korra a tankötelezettség korhatárát.

–  Ausztriában tizenöt év a tankötelezettség korhatára, Európa országainak többségében sem a tizennyolc a jellemző. A valós kérdés az, hogy csökkent-e nálunk a korhatár leszállítása óta a nyolc általánost sikerrel elvégzők száma, a válasz pedig az, hogy csak nagyon kis mértékben. Nem feltétlenül motiválja ugyanis az érintetteket az iskola sikeres elvégzésére az, ha még két évet ott kell ülni, és a pedagógus munkáját sem könnyíti meg. Az, hogy nem kötelező tizennyolc éves korig iskolába járni, nem jelenti azt, hogy nem az lenne a célunk, hogy mindenki végzettséget és megfelelő tudást szerezzen. Ebben segítenek a célzott fejlesztések és például a tanodaprogram, amelyben már csaknem háromszáz helyszínen foglalkoznak a hátrányos helyzetű gyerekekkel. A korai iskolaelhagyás megelőzésében a jelzőrendszer, a célzott odafigyelés szerepéről már beszéltünk, de fontos az is, hogy bevezettük a pályaorientációs napot, így talán sikerül meggyőznünk a fiatalokat, hogy ha tovább tanulnak, ha motiváltak, akkor majd jobban fognak keresni, tehát nem érdemes otthagyni az iskolát, tanulni kell.

–  Az elmúlt év legtöbb közfigyelmet kapó oktatási „ügye” a Nemzeti alaptanterv körüli vita volt. Mikor kerülhet a tervezet a kormány elé?

–  Tavaly október–november folyamán sok egyeztetés zajlott az augusztusban nyilvánosságra hozott munkaanyagra beérkezett javaslatok kapcsán, született több módosított verzió is. Az átdolgozással szépen haladunk, a NAT elfogadására idén kerülhet sor.

–  Nemzetibb lett az átdolgozás során?

–  Igen.

–  Belekerültek például a kötelező olvasmányok?

–  Ezek megfelelő részletességgel a kerettantervekben jelennek majd meg.