A családi életre nevelés is kimaradt a NAT-tervezetből

A személyiségfejlődést is segíteni kell az iskolában (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

Amint arról beszámoltunk, az Emberi Méltóság Központ és a CitizenGo kezdeményezi, hogy jelenjen meg a családi életre nevelés az új Nemzeti alaptantervben (NAT), az erről szóló petíciót kedden adták át az Emberi Erőforrások Minisztériumát képviselő parlamenti államtitkárnak, Rétvári Bencének.

A kezdeményező szervezetek rámutatnak, a NAT-tervezetben célul tűzték ki ugyan a felnőttlétre, a családalapításra és gyermekvállalásra való felkészítést, ám nincs konkrét elképzelés az iránymutatásban. „Míg a mindennapos testnevelés és művészeti nevelés – amelyek valóban elengedhetetlenek a gyermekeink szempontjából – konkrét szabályként jelennek meg a tervezetben, addig a családi életről, a felelős gyermekvállalásról és a szülői létről csak elméleti szinten tesz említést a dokumentum” – figyelmeztetnek. Leszögezik: a 24. órában vagyunk hazánk demográfiai mutatóit nézve, itt az ideje, hogy a kormány lehetőségeihez mérten mindent megtegyen a társadalom megerősítése érdekében. „A köznevelésen keresztül – ha a család szerepét át nem is veheti – pótolhatja azt, amit a családok nem vagy egyre kevésbé tudnak a gyermekeknek megadni” – írják. A petíció elindítói szerint életbevágó, hogy gyermekeink a mindennapokban ne csak otthon, hanem az iskolapadban is tanuljanak a családi életről, a kapcsolatok „karbantartásáról”, a konfliktusok kezeléséről. „Válások, elbizonytalanodó párkapcsolatok, megroppant családok övezik életünket. Rohanó világunkban a feladatokkal túlterhelt családok egyre kevésbé töltik be azt a szerepet, amiről a jövő nemzedék a családi életet mintázni tudná” – állapítják meg. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy számos példa és működő jó gyakorlat létezik már hazánkban, amelyek átültethetők lennének az állami iskolarendszerbe.

Ezekről a jó gyakorlatokról kérdeztük az Emberi Méltóság Központ igazgatóját, a CitizenGo vezetőjét. Frivaldszky Edit lapunknak elmondta, hogy több iskolában vannak már családórák, elsősorban erre a jó gyakorlatra utaltak. Vannak emellett olyan további programok, amelyek mozaikdarabokként összeillesztve szintén ezt a tematikát képviselik – folytatta. Hangsúlyozta: szükséges lenne a szabályozás, mert az igény megvan, és megvannak a jól működő programok is. Tehát már csak a heti óraszámokba kellene beépíteni valamilyen formában, ám szerintük semmiképpen nem plusz­óraszámban, de nem is az osztályfőnöki órákba sűrítve.

Kérdésünkre, hogy akkor mely tantárgyak keretében lehetne végezni a családi életre nevelést, Frivaldszky Edit egyrészt a jelenleg szerinte túl nagy mennyiségű tananyag csökkentését említette, majd úgy fogalmazott: „Meg kellene találni az egyensúlyt a természetismeret és az emberismeret – önismeret, emberi kapcsolatok stb. – között.” Úgy véli, a természettudományok átrendezésével lehetne beilleszteni valahová a családi életre nevelést.

A Boldogabb családokért elnevezésű program iskolai bevezetésének úttörője Hortobágyiné Nagy Ágnes, aki 1990 óta képviseli ezt az ügyet orvosként és családanyaként. A családórák céljáról korábban a Magyar Kurírnak úgy nyilatkozott: „A fiatalok megtanulják, hogyan kezeljék a nehézségeket. Ne elfussanak, hanem keressenek megoldásokat. Jól válasszanak párt. Tudják, hogy mit szeretnének, ne csak sodródjanak, a pillanatnyi érzelmeik által befolyásolva. Ne vesszenek el a világ sok nehézsége között, a káros szenvedélyek és egyéb rossz irányba vivő dolog között. Érett személyiséggé váljanak, tudjanak jól dönteni.”

A foglalkozásokról az Új Embernek azt mondta: azok módszertana és hangulata is eltér a normál tanóráktól, ezek inkább mély beszélgetések, de nem felvilágosító jelleggel. Munkatársai az országot járva havi rendszerességgel, általában dupla órák keretében – osztályfőnöki, bio­lógia-, etika-, hittan-, esetleg magyaróra helyett – kísérnek egy-egy osztályt, akár negyediktől a tizedikig. A szakember kijelentette: „Tapasztalataink szerint ha mindezt a középiskolában kezdjük el, már rég elkéstünk vele.”

„Teljes újrafogalmazásra” lehet szükség egyes részeknél

Jelzi ugyan a megújulási törekvést a Nat-tervezet korábban véleményezésre bocsátott, első változata, de nem ígér valódi kitörést a magyar köznevelés nagyon elöregedett, egyoldalú és tantárgycentrikus útvesztőjéből – mondta Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a testület csütörtöki közgyűlésén. Vashegyi kijelentette: az anyag látszólag részletes és jól kidolgozott, ám nem készíti elő az oly régóta szükségessé vált alapvető változtatásokat, bevezetése nem hozna gyökeresen új szemléletet és struktúrát a közoktatásban. Mindezek miatt a művészeti területeket és az irodalmat érintő változások átdolgozásához, szükség esetén teljes újrafogalmazásához az MMA felajánlotta a miniszternek és a kutatócsoport-vezetőjének szakmai együttműködési készségét – közölte a testület elnöke. Amint arról lapunk elsőként beszámolt, a dokumentumból kimaradtak a kötelező olvasmányok, így előfordulhat, hogy a diákok egy része nem ismerné meg a klasszikus magyar szerzőket és műveket.