Fricz Tamás: Sorsdöntő lesz a békemenet

A politológus emlékeztetett: 2012-ben az Európai Bizottság az alaptörvényt támadta, és a médiaszabadságot, a demokráciát „féltették tőlünk”. Hozzátette, szükség volt egy első, nagy kiállásra, arra, hogy a magyar nép a jelenlétével bizonyítsa, ezek a vádak nem igazak.

„Eltelt 13 év, és most soha nem látott támadás éri a magyar szuverenitást kívülről és belülről. A külső támadás olyan összehangoltnak tűnik a brüsszeli elit részéről, hogy különös fellépést kíván tőlünk. Korábban politikailag támadtak bennünket, az elmúlt hónapokban, a háború kapcsán összehangoltan támadnak bennünket politikailag, jogilag és pénzügyileg” - fogalmazott.

„Mindenáron be akarnak vonni minket a háborúba, azt akarják, hogy 27. tagállamként álljunk be a többiek mellé, fogadjuk el azt a bornírt gondolatot, hogy az Európai Unió háborúban áll Ukrajna oldalán. Erre nagyon erős választ kell adni, a békemenet megmutatja, hogy az ország látható többsége meg akarja védeni az önállóságot” - mondta.

Hangsúlyozta, meg kell őriznünk a szuverenitásunkat, mert Brüsszelben komolyan gondolják, hogy meg akarják szüntetni azt.

Fricz Tamás kitért arra is, hogy a legutóbbi békemeneten tapasztalta, hogy az a gárda, amelyik 2012-ben, az első békemeneten jelen volt, már megöregedett, de a legutóbbi, tizedik békemeneten azt látták, hogy a szülőkkel együtt voltak fiatalok is. Ez fontos, kellenek a fiatalok, bizakodunk, hogy egy új generáció is jelen lesz, sokkal erősebben - jegyezte meg.

Úgy vélte, „a békemenet olyan bázisa a szuverenista, nemzeti, keresztény oldalnak, amire mindig lehet számítani, erőt ad az egész közösségnek”.

A részvételről szólva elmondta, nem mindegy, hogy hányan jönnek el, de a békemenetnek van egy hagyománya, a résztvevők száma 200 és 500 ezer között szokott lenni. „Ha ilyen létszámban jelen vagyunk, nem érdemes belemenni a számháborúba” - fűzte hozzá.

Felidézte, hogy Manuel Barroso, az Európai Bizottság akkori elnöke már 2012-ben másképpen viszonyult Orbán Viktorhoz a békemenet után, ami nagy erőt és jelentőséget ad. Ritka dolog Európában, hogy ilyen tömegben állnak ki az emberek a kormány mellett - mondta, hozzátéve, hogy ma délelőtt Brüsszelben is szembesülhetnek a békemenettel. „Minden jel arra mutat, hogy megérzik a mieink a békemenet jelentőségét” - húzta alá.

A kormánypártok támogatottságáról közölte, tavasszal volt egy megtorpanás, amikor kiegyensúlyozottak voltak az erőviszonyok, de nyár elején elindult egy olyan mozgás a Fidesz-KDNP-ben, ami előkészítette a mai napot.

Kifejtette, a miniszterelnök részéről helyes volt a felismerés, hogy „az online térben hátrányunk van, amit ki kell egyenlíteni”. Szeptemberben már érezhető volt, hogy felélénkült a két párt tábora. Az online mozgás fontos, de az offline, valóságos terek megtöltése is az. Öt hónappal a választások előtt lendületbe került a mi oldalunk, fontos, hogy ez ki is tartson áprilisig„ - hangsúlyozta.

A politológus beszélt arról is, hogy a Tisza párt ”kétszeresen is végrehajtó szerepet tölt be„, hiszen az EU-t is föderális birodalommá alakítani szándékozó globális erők és a brüsszeli elit befolyásolja működését, minden bizonnyal pedig a ma még nem ismert képviselőjelöltjeiket is ennek megfelelően irányítja majd a pártelnök, Magyar Péter.

A Tisza programja kapcsán közölte: az, hogy nem akarják elmondani a részleteket, hogy pontosan milyen területen mire készülnek kormányon, arra vezethető vissza, hogy elképzeléseik összhangban vannak az Európai Néppárt, illetve az azt vezető Manfred Weber elvárásaival.

Azzal kapcsolatban, hogy balliberális portálok szerint lassan megy a toborzás a Digitális Polgári Körökben, és ”aggódnak„ a Harcosok órája nézettsége miatt is, azt mondta: láthatóan megijedtek a másik oldalon a szerveződésektől. Az, hogy álhíreket terjesztenek, azt jelenti: jól mennek a dolgok - mondta.

A Budapestre tervezett békecsúcsról, illetve arról hogy az nem tud megvalósulni a Donald Trump amerikai elnök által remélt két héten belül, kijelentette: nagyhatalmak meccseit nem lehet egyik pillanatról a másikra befejezni.

Szerinte az amerikai elnök láthatóan csak akkor hajlandó leülni az orosz féllel, ha találkozó várhatóan valamilyen megoldással zárul, ennek előkészítésére pedig időt kell hagyni. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a magyar kormány békepártiságát értékelte Donald Trump, aki továbbra is ragaszkodik a budapesti csúcs megtartásához, de erre még várni kell.

Fricz Tamás szerint a háborúellenesség, a békepártiság területén a kormányoldal előnyben van az ellenzékkel szemben, ezért is támadták a budapesti békecsúcs tervét a másik oldalon, és ezért is van káröröm afelett, hogy nincs még időpontja a találkozónak.

Annak kapcsán, hogy a lengyel külügyminiszter reményei szerint az ukránok felrobbantják a Magyarországot is kiszolgáló Barátság vezetéket, elmondta: a magyar kormány jó választ adott, amikor a lengyel-magyar nép barátsága melletti kiállást hangsúlyozta ahelyett, hogy hasonló, sebeket okozó választ adott volna az ”elmebajra„.

Az 56-os eseményeket a maiakkal párhuzamba állítva közölte: Magyarország jelenleg is egy erővel, a brüsszeli elittel szemben harcol, s a tét ma is az ország szuverenitása, függetlensége. Szerinte egy győztes választás után is lesz teendő: az ország függetlensége érdekében - várhatóan a többi szuverenista nemzeti kormány támogatásával - sikerrel le kell folytatni, rendezni kell ezeket a csatákat Brüsszelben.