Orbán Viktor: a kereszténység elvesztése a haza elvesztését is jelenti

Orbán Viktor kiemelte: Veszprémben nem pusztán egy épületet szentelnek újjá, "hanem saját múltunk, történelmünk alapkövéhez térünk vissza".

A Szent Mihály Főszékesegyház falaiban a mai napig ott vannak a Boldog Gizella alapította székesegyház építőkövei - mutatott rá a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Szent Istvántól a kereszténység választása nemcsak vallási irányváltás volt, hanem történelmi elhatározás és személyes döntés.

Idézett egy Gizella királyné szülőföldjén ma is használt mondást "hagyd a templomot a falu közepén". Ez valami olyasmit jelent, hogy ne essünk túlzásokba, de eredeti értelme az lehet, hogy ne engedjük át senki másnak azt a felelősséget, amelyet "az isteni törvények a faluba épített templomra ruháztak" - jelezte.

Azaz "az iránytűt, amelyet kétezer éve a kereszténység tart kezében, ne engedjük elvenni tőle" - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor felidézte, hogy számos ártó és sok, talán csak naiv törekvés irányul ma Európában arra, hogy "leváltsuk azt, ami régi, hogy mi magunk találjuk ki, és határozzuk meg az életelveket és erkölcsi rendet, amelyben élni szeretnénk, és az elődeink életrendjét képviselőket és társulásaikat szorítsuk ki a falu, azaz életünk közeléből".

Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben ennek épp az ellenkezőjét tették - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy megerősítették azokat a közösségeket, amelyek értékrendje és életrendje a történelemben újra és újra megtartotta és megőrizte a magyarságot.

A kormányfő úgy fogalmazott: jó tudni és látni, hogy az egyház ezer év óta szünet nélkül végzi közöttünk szolgálatát. Ez a szolgálat helyezte a veszprémi főszékesegyházat is a város közepére, "és emelte a város fölé".

A veszprémi főszékesegyházról szólva azt mondta: ezek a falak, tornyok és kövek látták a dicsőséget, amikor a hit ereje a nemzetet megvédeni képes seregeket toborzott, és látták a pusztítást, amikor idegen hatalmak dúlták fel őket. Látták, amikor a hit ereje éltette a magyarságot, és azt is, amikor a "világ zajában feloldódott az örömhír üzenete".

Látták, hogy az 50-es években a veszprémi egyházmegye harminc papja szenvedett börtönfogságot és internálást, sőt a főpásztort is internálták, azt is, amikor feloszlatták a szerzetesrendeket és államosították az egyházi szociális intézményeket, vagy amikor 1951-ben bezárták a szemináriumot is.

Látták továbbá, amikor a püspöki aulába kinevezett állami egyházügyi hivatal megbízottjai, "a rosszemlékű bajszos püspökök" politikai felügyelet alá helyezték az egyházat - mondta.

A nemzet elnyomása kéz a kézben jár az egyház nyomorgatásával, ezt sohasem szabad elfelejteni - emelte ki Orbán Viktor.

Az egyház- és keresztényellenes erőket nem szabad félvállról venni - fogalmazott a miniszterelnök rámutatva, hogy "az egyházaink ellen agitáló félbolondok, a mai erőszakos Lenin-fiúk, a papokkal üvöltöző felheccelt bolsevik szabadcsapatok" ismét feltünedeztek a magyar politikában. Időben ki kell állnunk ellenük, és magunk mellett - tette hozzá.

A kormányfő hangsúlyozta: nem adnak egy négyzetcentiméternyi teret sem a keresztény közösségek zaklatásának és üldözésének Magyarországon, helyette folytatják a templom- és nemzetépítő munkát.

Elmondta, hogy az elmúlt évtizedben csaknem négyezer templom újult meg szerte a Kárpát-medencében, és több mint kétszáz új keresztény templomot építettek. Erről az útról nem is fogunk letérni - jegyezte meg.

Hozzátette: az egykor keresztény Európában ma más szelek fújnak, a kontinens, amely egykor templomépítő kultúra volt, mára "templomrombolók civilizációjává" vált.

Németországban 25 év alatt 550 templom ürült ki, ezek közül 160-at le is bontottak, és csak 50 új épült helyettük. Franciaországban tavaly 1700 templom volt egész évben zárva, és mintegy ötezer épületet fenyeget a bontás vagy eladás. Hasonló a helyzet a "hollandusoknál és angolhonban is" - sorolta a miniszterelnök.

Közép-Európa még kitart, újra és újra talpra áll, mert itt még tudják, "ha elvész a kereszténység, oda a haza is".

Vannak dolgok, amelyekkel nem szabad viccelődni, amelyeket nem szabad kockáztatni, amelyekkel nem lehet kísérletezni: migráció, gyermeknevelés, családok, nemzeti szuverenitás - foglalta össze a kormányfő.

A szombati cseh választási eredményekből Orbán Viktor azt olvasta ki, hogy a csehek "észnél vannak". Hozzátette: emlékszünk Szent Adalbertre, Hunyadi János cseh harcosaira, és arra is, hogy Mohács mezején ötszáz éve cseh katonák is védték Magyarországot és Európát a hódító seregektől.

A miniszterelnök örömét fejezte ki a cseh patrióták elsöprő választási győzelme miatt is. "Megkönnyebbülve látjuk, hogy egy újabb bajtársra számíthatunk a brüsszeli ütközetekben" - mondta.

Orbán Viktor beszéde végén köszönetet mondott a veszprémieknek, és felajánlotta a kormány szövetségét jövendőbeli nagy és komoly vállalkozásaikhoz, úgy fogalmazva: "a veszprémiek sikereivel eddig Magyarország is mindig jól járt".

Veszprém mindig is a bátor döntések városa volt és ez a bátorság nem csupán a múlté, a 21. században is szükség van rá - hangsúlyozta a város fideszes országgyűlési képviselője a teljes egészében megújult veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház újraszentelése alkalmából tartott vasárnapi ünnepségen.

Ovádi Péter felidézte, hogy bátorság kellett Gizella királynénak, hogy új hitet, kultúrát és művészetet hozzon a királynék városába, és bátor terv volt az is, amikor Szent István serege Sóly és Királyszentistván határában legyőzte Koppányt. Mint mondta, a középkor viharai és a török idők ostromai "sem törték meg Veszprém lelkét", és a 20. században, a háborúk és a diktatúrák idején is több alkalommal mutattak bátorságot a veszprémiek.

A képviselő úgy vélte, amikor Európa kulturális fővárosa lett Veszprém, akkor bátorság volt az is, hogy "a kultúrával, a közösséggel és az értékekkel akarták alakítani Európa arcát". Megjegyezte, hogy 2026-ban a sporton keresztül mutatják meg Veszprém nagyságát.

Udvardy György érsek elmondta, hogy a székesegyház és valamennyi egyházi épület teljes egészében Magyarország kormányának támogatásával újult meg.

Emlékeztetett arra, hogy a veszprémi vár, benne a székesegyház felújítása annak kapcsán indulhatott el, hogy 2023-ban Veszprém volt Európa Kulturális Fővárosa. Az egyház reális, valós igényeket fogalmazott meg, mivel az épületek nem voltak megfelelő állapotban, miközben megjelentek új igények is mind az egyházmegye, mind a turizmus részéről - tette hozzá.

Mint fogalmazott, "az egyház Krisztustól kapott evangéliumot hirdető, tanító, közösséget teremtő és ünneplő küldetése az, ami alapot teremt egy ilyen munkához is". Az "üdvösség szolgálata, a szentség szolgálata, a kultúrát teremtő küldetés" voltak azok az alapok, amelyek mentén a beruházás megvalósult, és "az elvárható igényesség mint az evangélium lényege" volt vezérelve a munkának, amely lehetővé tette az egyházi épületek megújulását - húzta alá.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP) polgármester arról beszélt, hogy a most felszentelt bazilika felújítása a templomba járó veszprémieket éppúgy gazdagítja, mint azokat, akik a vár legszebb építményére mint kulturális térre tekintenek. "Hívőként és kulturális események szorgos látogatójaként egyaránt örömmel tölt el, hogy a bazilikánk és a püspöki palotánk felszentelése csak a vár teljes rekonstrukciójának az első, igazán nagy állomása" - fogalmazott, hozzátéve: a következő években bőséggel lesz még okuk az ünneplésre, hiszen a vár valamennyi épülete megújul, így történelmi örökségük szebb lesz, mint újkorában.

Takáts István, az érsekség általános helynöke az ünnepségen elmondta: az első veszprémi templom, a Szent György kápolna falai több mint ezer éve állnak, és mintegy ezer éve kezdte el a Szent Mihály Főszékesegyház építését Gizella királyné.

A veszprémi várnegyedben 250 éve nem volt példa ilyen mértékű történelmi jelentőségű építőmunkára, mint a várnegyed megújítása, amelyben kormányzati támogatással 22 műemlék épület újul meg - jelezte.