Erősödik a titkosszolgálatok szerepe

Horváth József előadásában úgy fogalmazott: a titkosszolgálatok a technológiai fejlesztéseken túl új erőket, eszközöket, módszereket is használnak. Azok a szervezetek, amelyekről hosszú évekig gondoltuk, hogy emberi jogokat, kisebbségi csoportokat védenek, valójában egy nagyon kreatív, újszerű, titkosszolgálati fedést biztosítanak - magyarázta, kiemelve: ez új kihívást jelent az államok számára.

Mint mondta, ezek felületes szemmel nézve ártatlan kezdeményezéseknek tűnnek, „hiszen ki ne akarná a menekülteket menteni, orvosi ellátásban részesíteni őket, vagy ki ne akarná a vallási, etnikai, szexuális kisebbségek jogait védeni.” Valójában azonban a „jóemberkedő” szervezetek, NGO-k jelentős része nem klasszikus önszerveződő csoport, amire utal a neve, hanem fedőszervezet - állapította meg az igazgató. Megjegyezte: vannak köztük olyanok is, akik maguk sem veszik észre, hogy felhasználják őket.

Horváth József kijelentette: ezekkel az új típusú fenyegetésekkel szemben a klasszikus titkosszolgálatok klasszikus törvényi keretek között kevésbé tudnak fellépni. Ezért van nagy szerepe a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrejöttének - húzta alá.

Hangsúlyozta: fontos a titkosszolgálati fedőszervezetek hátterének feltárása, mert „nagyon mély, végzetes sebeket ejthet” egy ország belső stabilitásában, ha az ilyen a külső befolyásolási, dezinformációs törekvések célba érnek. „Fontos megtanulni, hogy nemcsak fegyverekkel, erőszakkal lehet elvenni valamit egy országban, hanem nyíltnak tűnő eszközökkel, módszerekkel is” - fogalmazott. Rögzítette: az ország szuverenitásának védelmében ezeket a törekvéseket fel kell tárni.

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője a konferencia panelbeszélgetésében azt emelte ki, hogy az Európai Unió (EU) akkor tud „jó irányba menni”, ha a szuverenista hangok felerősödnek az unióban, és lenyomják az „őrült ötleteket.” Az EU jövője az, hogy a nemzetállamok megpróbálják minél nagyobb mértékben visszaszerezni a szuverenitásukat és a jogaikat.

Az elemző az orosz-ukrán háború kapcsán azt mondta: Ukrajna csak egy „gyalog a sakktáblán”, valójában nem az ő sorsa érdekli a nagyhatalmakat. Rámutatott arra is, hogy Ukrajna uniós csatlakozása nem egy távoli elvont jövő, hanem gazdaságilag és politikailag létező valós veszély Magyarország számára.

Erdélyi Rezső Krisztián úgy vélte, egy idő után várhatóan az EU vezetői között is „felébrednek a realisták”, akik meglátják, hogy milyen gazdasági következményei lennének Ukrajna csatlakozásának.

Bernek Ágnes geopolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU valójában nem is politikai szereplő, hanem egy gazdasági integráció, egy monetáris unió, amelynek „mindent újra kellene gondolnia” ahhoz, hogy geopolitikai szereplő legyen. El kéne dönteni például, hogy hol van a déli és a keleti határa - mondta példaként. Úgy folytatta, problémás az is, hogy miközben az EU alapeszménye a demokrácia, a döntéseket a tagállamoknak kellene hozniuk, mégis oda jutottunk, hogy „azt se tudjuk, kik választják meg az unió vezetőit.”

Bernek Ágnes kitért arra is, hogy Ukrajna uniós csatlakozása „politikai mázzal van leöntve”, de valójában „kőkemény üzleti érdekeltségek” állnak mögötte. „Ukrajna exportjának jelenleg a felét a mezőgazdaság teszi ki, de termőterületeinek mintegy harmada külföldi tulajdonú holdingok kezében van. Ez ellentétes az EU szemléletével”- ismertette. Hozzátette: nagy kérdés, hogy a gyorsított csatlakozást szorgalmazók ismerik-e egyáltalán az ukrán realitást, miszerint oligarchák kezében van a gazdaság, valamint felmérték-e, hogy milyen az ország gazdasága, milyen a társadalom, kik fogják fizetni a háború utáni újjáépítés költségeit, és hogyan tartják fenn a gazdaságot. A szakértő úgy vélte: az EU álomvilágban él, és a realitástól elszakadt célokat tűz ki.