Belföld
Őrült világ, az autópályák rémei, az utak kalandorai
Nemzetközi statisztikák szerint az autópályák leállósávjában csupán 20 perc a túlélési idő

Ami a friss magyar hírt illeti, a bíróság a kényszerintézkedés végrehajtásának helyéül az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI) jelölte ki. A megalapozott gyanú szerint a terheltet április 21-én hajnalban a rendőrség intézkedés alá vonta, mert nem akart távozni egy XI. kerületi ingatlanból. Miután a gyanúsított a rendőri felszólításnak eleget tett, gyalogosan felment az M7-es autópálya kivezető szakaszára, veszélyeztetve ezzel saját magát és a forgalomban közlekedőket is.
Amikor a rendőrök a szolgálati autójukkal megálltak a terhelt mögött, a férfi szitkozódva kiabálni kezdett. Később az egyik rendőr az erősen ittas állapotú férfit meg akarta bilincselni, a gyanúsított azonban ellenállt: lökdöste és megrúgta őt, a rúgások pedig az intézkedésben résztvevő másik rendőrt is elérték. Az ügyészség a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a terhelt letartóztatását.
Az ilyen kirívó esetek szerencsére ritkábban, ám az ehhez hasonlatos közlekedési bűncselekmények azonban szinte hetente történnek meg közutakon, autópályákon, gyorsforgalmi utakon, olykor alsóbb rendű főutakon. A napokban például az ATV Híradójának beszámolója szerint egy nyugdíjas férfi majd negyven kilométert autózott szemben a forgalomban, anélkül, hogy feltűnt volna neki saját szabályszegése. Nem szakállas hír az sem, hogy az M3-as autópályán egy defekt után megpördülő autós a kocsi kerekét a forgalommal szemben állva kezdte kicserélni. Óriási szerencséje volt a családnak, hogy időben érkezett a segítség, de így is csak hajszálon múlt, hogy a balesetet sikerült elkerülni.
Minden autósiskolában tanítják: ha baj van, és az autónk megáll az autópályán, húzódjunk a leállósávba, majd a kocsi vezetője és utasai a szalagkorlát mögé, amíg megérkezik a segítség. A leállósávban ugyanis zsúfolt forgalmi viszonyok közt csupán 20 perc a túlélési idő a nemzetközi statisztikák szerint. Ennyi időt lehet ott eltölteni élve. Szóval teljesen indokolt olyan gyorsan elhúzni onnan, amilyen gyorsan csak lehet.
A legtipikusabb, egyben legrémisztőbb eset, amikor valaki a forgalommal szemben hajt fel valamelyik autópályára, ahol gyakran 10-30 kilométert is megtesz. Ilyen esetekben szinte csak a vakszerencsén múlik, hogy nem történjen akár tömeges katasztrófa. Anno a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy az M30-ason, az új 60 kilométeres szakasz átadása után, már az első hétvégén hajmeresztő esetek történt. Egy 82 éves hölgy kezdetben még szabályosan haladt a pályán, majd meggondolta magát, megfordult, utána nagy sebességgel a forgalommal szemben vezetett összesen 28 kilométert. Még aznap egy 59 éves encsi nő szintén a forgalommal szemben közlekedett, ráadásul kétszer is megfordult a pályán, mire sikerült lehajtania. A rendőrség mindkét esetben előállította a sofőröket, vezetői engedélyüket bevonták.
Az ORFK a Magyar Közúttal közösen három évre visszamenően száz ilyen esetet elemzett, amelyekből teljes bizonyossággal csak az derült ki, hogy az esetek nem tipizálhatók sem utak, sem csomópontok szerint. Ugyanígy a sofőrök tekintetében sem az életkor, sem az állampolgárság vagy lakhely nem tekinthető mérvadónak. Ezzel szemben minden esetben felvetődik a sofőr figyelmetlensége, gondatlansága, és, hogy kevés kivételtől eltekintve az első hibát sokan újabb és újabb hibákkal "próbálják kijavítani", ám zavarodottságukban inkább csak tetézik azokat. Például, hogy megpróbálnak megfordulni, gyorsítanak, hogy mielőbb elérjék a kihajtót.
A közlekedés biztonságra, persze, nem csupán a nehezen tájékozódó "öregecskedő feleségek", illetve a karónyelő, kalapban vezető nagypapik jelentenek veszélyt, hanem a száguldó őrültek is. Az M7-es autópályán például hajmeresztő videó készült arról, amint egy Mercedes szinte súrolja az előtte lévő gépkocsit, majd a sofőrje el is veszti az uralmát a járműve felett. A videóhoz írt magyarázat szerint a veszélybe került autó sofőrje 2-3 kocsival előbb besorolt a belső sávba, a szélső sávban közlekedő gépkocsikat folyamatosan előzte, körülbelül 130 kilométer per órás sebességgel, amikor észlelte, hogy mögötte messze, nagy sebességgel egy ezüstszínű Mercedes közeledik a sávjában. Ekkor kezdte meg a Renault Fluence előzését, és az előzés befejezését követően vissza szeretett volna térni a jobb oldali, szélső sávba, hogy elengedje a Mercedest.
Az előzés közepén azonban érzékelte, hogy az ezüstszínű Mercedes már elérte az autója bal hátsó sarkát. Ekkor, amennyire tudta, megközelítette az általa előzött Renault-t, így – bár centiken múlt – a Mercedes bal oldalon elfért közöte és az elválasztó betonelemek között – írta a felvétel készítője, majd hozzátette, fékezni nem mert, nehogy ezáltal akadjon fenn az autóján. „Amint sikerült a Mercedesnek átbújni közte és az elválasztó betonelemek között, nagy sebességgel próbált visszatérni a bal oldali, belső forgalmi sávba, eközben számos alkalommal majdnem elvesztette az uralmat a járműve felett” – írta.
A Hvg beszámolója szerint a " veszélyes autós hülyeségekben" eddig az orosz autósok számítottak etalonnak, de az olajállamok autósai is felzárkóztak melléjük. Az arab sofőrök jellemzően szuperjárgányukat törik rommá az utakon, vagy éppen Londonban balhéznak a lángokat okádó kocsijaikkal, céljuk a feltűnősködés. A legújabb delikvens a motorház tetején viselkedett félbolond módjára. A kocsi 80 Km/óra tempóval haladt, miközben a fickó törökülésben mobilozott, majd hátra vetette magát a szélvédőn és keresztbe tett lábakkal „ökörködött”.
Csendesen előzz, a vezető alszik
A múlt század hatvanas éveiben az autópályákon még az számított kuriózumnak, hogy a kocsi hátsó szélvédőjében kis üzeneteket írtak az autósok autóstársaiknak. Amikor a magyar labdarúgó válogatott busza 1966-ban Liverpoolba tartott, egy előtte haladó autós azt írta a táblácskájára, "csendesen előzz, a sofőr alszik." Az efféle huncutságok, persze, ritkán okoztak balesetet. Ahány ház, annyi szokás. A múlt század kilencvenes éveiben az Egyesült Államokban már helikopterről is figyelték a gyorshajtókat az autópályákon, ahol a legtöbb államban 65 mérföld/óra volt a legnagyobb megengedett sebesség. Ám Los Angelesben, ahol 100 mérföldes távolság van a város két vége között és hatsávos autópályákon közlekednek, lényegében senki nem tartotta be a sebességhatárt, azt még táblák sem jelezték a legtöbb szakaszon. Dél-Afrika legdélibb városában, Fokvárosban nyáridőben a levegő elviselhetetlenül magas páratartalma miatt egy "rendes autós" útnak sem indult úgy, hogy nem hörpintett fel egy féldeci Whisky-t. Miután ezt a rendőr is tudta, a szonda is ritkán került elő az autósok kontrollja során.