Belföld
Napirend előtt a parlamentben
A gyermekvédelemről, a kegyelmi ügyről és a kormányzati politikáról is szó volt

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a koronavírus-járvány alatt a korlátozások és az oltások életeket mentettek, és sajnálja, hogy ezt Dúró Dóra képviselő kétségbe vonja, reagált azon kijelentésre, amely szerint a kormány a koronavírus-járvány idején értelmetlen lezárásokat vezetett be, az oltásokat erőltette, és ennek Magyarországon a mai napig nincs következménye.
KDNP: sorsdöntőek az EP-választások
Juhász Hajnalka (KDNP) felidézte, hogy két évvel ezelőtt támadta meg Oroszország Ukrajnát. Magyarország gyászolja a háború áldozatait, és történelme legfontosabb humanitárius segélyprogramjával támogatja a földönfutóvá és menekültté vált milliókat. Harctéri megoldása nincs a konfliktusnak - emelte ki, hozzátéve: Brüsszel Ukrajna-stratégiája megbukott, Európa versenyképessége megroppant, miközben a béke sem valósult meg. Brüsszel iránytévesztéseként jelölte meg az európai agrárgazdaság kivéreztetését, de kárhoztatta a brüsszeli migrációs paktumot, amely megnyitja a kaput az illegális migrációval szemben, valamint a Brüsszelből érzékelt ideológiai zsarolást is. Ezért sorsdöntőek az EP-választások - figyelmeztetett, hozzáfűzve: a következő időszak a konzervatív, keresztény értékrend megerősödését hozhatja.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: ha bármelyik tagállam nem ért egyet a háború, a migráció vagy a gender kérdésében, Brüsszel zsarolni kezdni. A kormány azonban békét akar Ukrajnában, nem hajlandó illegális migránsok befogadására, és ragaszkodik ahhoz is, hogy a társadalom a családokra épül - jegyezte meg. Egy év kemény tárgyalásai után az Európai Bizottság elkezdte a hazánknak járó források folyósítását, továbbra is vannak azonban konfliktusok a bizottsággal - közölte.
Fidesz: a baloldal nem tett a romák megvédéséért
Sztojka Attila (Fidesz) felidézte, tizenöt évvel ezelőtt történt a 2008-2009-es roma gyilkosságsorozat legdrámaibb tragédiája, amikor Csorba Róbertet és ötéves kisfiát lelőtték Tatárszentgyörgyön. Jelezte, abban az időszakban a gazdasági válság is nagyban érintette a roma közösséget, körükben a munkanélküliség 40 százalékos volt, mindezt súlyosbította a Jobbik gyűlöletbeszéde, egyenruhás masírozása. Az akkori baloldali kormányzat nem tett ez ellen semmit, nem védte meg állampolgárait - nehezményezte. Azóta sincs olyan bátor és felelősségteljes kiállás a baloldaltól, amely erkölcsi jóvátételt hozhatott volna a roma közösségnek - mondta, a jelenlegi kormányt arra kérve, továbbra is tegyen meg mindent azért, hogy a romák biztonságban érezhessék magukat.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra úgy reagált, nemrég volt olyan időszak Magyarországon, amikor cigány honfitársaink nem érezhették biztonságban magukat. Baloldali kormányok idején a hasonló bűncselekmények sokkal gyakoribbak, a Magyar Gárda is baloldali kormányzás idején jött létre, és csak a jobboldali kormány tudta kezelni - idézte fel. A jelenlegi kormány zéró toleranciát hirdetett a rasszizmus ellen, nincs helye erőszakos cselekményeknek, bevezették a gyűlöletbeszéd büntethetőségét, valamint az önjelölt rendfenntartó csoportokat is illegálissá tették - hívta fel a figyelmet.