Belföld
Képtelen az ellenzék kormányzóképes politikai tényezővé válni
A XXI. Század Intézet elemzői rámutatnak: az ellenzéki pártok releváns politikai célok és társadalmi támogatottság híján képtelenek kormányzóképes politikai tényezővé válni, így megpróbálnak egyes társadalmi csoportok elégedetlenkedési megmozdulásaira rátelepedni. A megújulást nehezíti, hogy a kívülről irányított NGO-k és a külföldről finanszírozott kormányellenes médiumok részben átvették a pártok szerepét.
A XXI. Század Intézet elemzése rámutat arra, hogy a baloldali pártok ma összességében rosszabb állapotban és nehezebb helyzetben vannak, mint két évvel ezelőtt, amikor az előválasztás megtartásában, illetve a közös lista felállításában megállapodtak.
Míg a legtöbb európai országban a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta gazdasági–szociális válság következtében gyengült a kormányok támogatottsága, addig Magyarországon a kormány stabilizálni tudta a helyzetét, mutatnak rá az elemzők, akik szerint ezzel párhuzamosan az ellenzék érdemben nem tudott erősödni, amit az elmúlt hónapokban megtartott időközi választások is alátámasztanak.
Az áprilisban és májusban publikált közvélemény-kutatások átlagértékét tekintve a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz–KDNP-pártszövetség visszaerősödött a 2022-es országgyűlési választások előtti szintre (50 százalék), míg a Jobbik (1–3 százalék), az LMP (2 százalék), az MSZP (2 százalék) és a Párbeszéd (1 százalék) sem jutna be önállóan az Országgyűlésbe, ha most lennének a választások. A baloldalt továbbra is a Demokratikus Koalíció vezeti (19 százalék), amely ugyan az év eleji erősödéséhez képest megtorpant, de még mindig behozhatatlan lépéselőnyben van a szintén stagnáló Momentummal (7 százalék) szemben. Az ellenzéki oldal válságát jellemzi, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt – habár az ő esetükben láthatók a legnagyobb kutatási eltérések – tartósan a bejutási küszöb felett áll (5–8 százalék), és versenyben van a baloldaltól elhatárolódó Mi Hazánk Mozgalommal (8 százalék).
A kutatások rámutatnak arra is, hogy a kormány válságkezelését a többség sikeresnek tartja, így a társadalmi többség továbbra is a stabilitásban bízik, míg az ellenzék összességében nem volt képes új szavazókat maga mellé állítani. Végül kiolvasható az a tendencia is, miszerint az elmúlt hónapok során Gyurcsány Ferenc pártja csupán a többi ellenzéki szereplő kárára tudott erősödni, miközben a Momentum lemaradása középtávon is behozhatatlanná vált, hangsúlyozza a XXI. Század Intézet.
