Belföld
Eseti civil bizottsággal erősítené az európai demokráciát a CÖF–CÖKA
Mint mondta, az eseti civil bizottság az uniós tagállamok parlamentjeinek egy-egy kijelölt, többségi alapon elfogadott civil küldötteiből kellene, hogy álljon. Az Európai Tanács mellett működő bizottság – egyeztetett véleményével – közvetlen kapcsolatot teremtene az európai polgárok érdekeivel, a legmagasabb szintre emelve a polgárok jobbító kezdeményezéseit – magyarázta, hozzátéve: a polgári kezdeményezésekről eddig elfogadott törvények kirekesztők és elvetendők.
Az emberek sorskérdéseinek eldöntése során ki kell szélesíteni – mégpedig taxatív módon –, hogy melyek azok a törvények, amelyekhez tagállami ratifikáció szükséges – jelentette ki a kuratóriumi elnök, aki szerint az európai intézményrendszer reformra szorul, mert az elmúlt időszakban fokozatosan gyengítette a tagállamok parlamentjeinek jogait, a helyi demokráciát, a szubszidiaritást.
Rámutatott: az Európai Unió intézményrendszere az elmúlt négy évben „elvégezte a keresztényi identitás lebontását.” A zsidó, keresztény kultúra és erkölcs védelmi rendszere meggyengült, a tagállamok intézkedései alárendelődnek az Egyesült Államok politikai és gazdasági érdekeinek – fűzte hozzá.
2024 nyara nagyon közel van, ideje lenne uniós választási törvényeken változtatni – hívta fel a figyelmet Csizmadia László, megjegyezve: világunk léte a klasszikus demokrácia, népfelség elvének tiszteletben tartásán alapul. Kitért arra is, hogy a CÖF–CÖKA szellemi honvédői szerint az európai tagországok önvédelme elégtelen, katonai szerepe nem értékelhető. Ennek kapcsán fontosnak nevezte, hogy az országok képesek legyenek önvédelemre, s ha kell, a világbéke fenntartásához is garanciát jelenthessenek. Európa országainak szuverenitását erősíteni kell – húzta alá.
Fricz Tamás politológus, a CÖF–CÖKA kuratóriumának tagja arról beszélt, hogy az Európai Unió jelenlegi vezetése, a brüsszeli elit elveszítette legitimitását, ezért „euxitra” van szükség, vagyis arra, hogy az unió radikálisan megváltozzon.
Egy nemzetközi szervezetnek addig van létjogosultsága, amíg annak a vezetői a saját szervezetük és tagjaik érdekeit, értékeit képviselik. Az unió elitje azonban az utóbbi években világosan megmutatta, hogy már nem a saját tagállamainak, s főleg nem az európai állampolgároknak az érdekeit képviseli, hanem valami egészen mást – fogalmazott. Úgy folytatta: ennek a legitimációvesztésnek, önárulásnak a legékesebb bizonyítékai az unió orosz–ukrán háború kapcsán hozott döntései.
A brüsszeli vezetés az elmúlt időszakban lépésről lépésre átadta a vezetést az Egyesült Államok kezébe – mondta a politológus. Felidézte, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrég meglepő nyíltsággal beszélt arról, hogy már a háború kitörése előtt egyeztetett az amerikai adminisztrációval az Oroszországra esetlegesen kivethető szankciókról. Ezzel két dolgot vallott be: hogy tudatosan készültek a háborúra, valamint, hogy Brüsszel döntéseit nem a tagállamokhoz, főleg nem a civilekhez igazítja az unió vezetése, hanem az Egyesült Államok igényeihez, szándékaihoz – jegyezte meg.
Fricz Tamás közölte: az unió legitimitása, önálló, szuverén szervezetként való létjogosultsága alapvetően megkérdőjeleződött, mert sem a békét, sem a jólétet – vagyis a két legfontosabb alapkövet – nem képes biztosítani.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF–CÖKA szóvivője azt emelte ki, hogy az uniós polgárok számára nyitva álló jogvédelmi jogorvoslati eszközök nem töltik be funkciójukat. Mint mondta, ezen eszközöknek jelenleg négy formája van: a petíciós jog, az európai ombudsmanhoz fordulás lehetősége, a hivatalos panasz intézménye, valamint az európai polgári kezdeményezés. Ezek azonban nem hatékonyak, a szabályozás elnagyolt, és túl nagy szabadságot ad az Európai Unió intézményei számára – vélekedett.
Példaként említette, hogy az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról az őshonos nemzeti kisebbségek jogairól szóló kezdeményezést, illetve, hogy a szlovákiai magyar jogfosztások bekövetkeztekor nem lépett fel az európai ombudsman.
Ifj. Lomnici Zoltán kitért arra, hogy az Európai Parlament mostani korrupciós botránya, egyes képviselők bűnöző életmódja egyértelműen megkárosította az adófizetőket. Az Európai Számvevőszék azonban – amely hivatott lenne vizsgálni az uniós intézmények pénzügyi hátterét – nem rendelkezik semmilyen szankciós jogkörrel.
Ezt mi elfogadhatatlannak tartjuk – hangsúlyozta, hozzátéve: a hatékony önkontroll-mechanizmus kialakítását szorgalmazzák.
