Kína és Oroszország kapcsolata tovább erősödik

Az elemzésben megírták, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő mostani találkozóját még a korábbiaknál is kiemeltebb figyelem övezte, amelyhez számos, az elmúlt egy évben történt fejlemény hozzájárult, melyek között a legfontosabb az orosz–ukrán háború volt.

Emlékeztettek, hogy míg a háború elején Nyugaton egyesek még bíztak abban, hogy Kína, ha másért nem, akkor a szankcióktól tartva elfordul majd Oroszországtól, mára a nyugati sajtó egyik visszatérő témájává az állítólag tervben lévő, Oroszországba irányuló kínai fegyverszállítmányok váltak – míg a kínai vezetés által közzétett béketervet gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták.

Utóbbi miatt az orosz közvélemény „különleges hadműveletet” támogató részében is komoly várakozások előzték meg a találkozót, a potenciális fegyveres támogatáson túl azért is, mert a találkozó ténye már önmagában bizonyítja az Oroszország nemzetközi elszigetelésére irányuló erőfeszítések kudarcát.

Arról azonban, hogy mi történt a találkozójukon, az elemzés szerint sem sokat tudhattunk meg. Arról hogy milyen irányban halad majd tovább Oroszország és Kína katonai és haditechnikai együttműködése, a szűkszavú közleményekből csak annyi derült ki, hogy a téma szóba került. A két államfő által kiadott közös nyilatkozat utal arra, hogy a jövőben is folytatódnak majd a közös járőrözések és hadgyakorlatok, és határozott kölcsönös segítséget nyújtanak egymás alapvető érdekeinek, elsősorban szuverenitásuk, területi egységük, biztonságuk és fejlődésük védelmében.

Az ukrán kérdés kapcsán Oroszország gyakorlatilag megismételte, hogy hálás Kínának a konfliktus rendezésében játszott konstruktív szerepéért, és mindkét fél egyetért abban, hogy minden ország legitim aggodalmait figyelembe kell venni a kérdés rendezéséhez, amelynek legjobb formája a felelős párbeszéd lehet.

Megtudhatjuk, hogy több konkrétumot tudhattunk meg a találkozó során egy orosz belpolitikai kérdésről, éspedig arról, hogy mi várható Oroszországban a 2024-es elnökválasztások után. Hszi Csin-ping a témát szóbahozva elmondta, meggyőződése, hogy az orosz nép jövőre támogatni fogja Vlagyimir Putyin elnököt, akinek „erős vezetésével az elmúlt években kiemelkedő sikereket ért el” az ország.

A találkozó témái között kiemelt szerepet kapott a két ország gazdasági kapcsolata, ezen belül is a legnagyobb hangsúlyt az energetikára esett. Az orosz elnök szerint rövidesen elkezdődhet a Szibéria Ereje–2 nevű földgázvezeték építése Oroszország és Kína között, Mongólián keresztül, amellyel 2030-ra az Oroszországból Kínába irányuló földgáz mennyisége elérheti a 98 milliárd köbmétert.