Belföld

Megszűnhet az óraátállítás

Mikor törölhetik el az átállítást, és melyik időszámítás maradhat?

Nemsokára esedékes a következő óraátállítás: egy órával kevesebbet alhatunk, de az óra szerint később fog sötétedni. Gyakorlatilag teljes a szakmai egyetértés abban, hogy el kell törölni az átállításokat – írta meg a haszon.hu

Megszűnhet az óraátállítás
Hamarosan eldőlhet az óraátállítás vitája
Fotó: Northfoto

A téli időszámítás mellett orvosszakmai érvek, a nyári oldalán gazdasági indokok állnak. De mikor törölhetik el az átállítást, és melyik időszámítás maradhat?

Hamarosan újra átállíthatjuk az órákat

Beth Ann Mallow neurológus, gyermekgyógyász-professzor, a nashville-i Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának igazgatója több mint öt éven keresztül tanulmányozta az évi kétszeri óraállítás előnyeit és hátrányait. A napokban számolt be róla, hogy a márciusi előreállítás (idén március 26-án lesz, hajnali 2-kor 3 órára kell átállítani az órákat) negatív egészségügyi következményekkel járhat.

A téli időszámítás jobban igazodik a természetes fényviszonyokhoz. Viszont a március végétől október végéig (2023-ban október 29-ig) tartó nyári időszakban reggel egy órával később lesz világos, este pedig a természetesnél szintén egy órával tovább marad a napfény. Viszont a reggeli fény elengedhetetlen a test normális ritmusának beállításához: például felébreszt, javítja az éberséget és a hangulatot.

Emellett a mintegy hét hónapig tartó, nyári, késő esti fénynek való kitettségnek is ára van. Késlelteti az agy melatoninhormonjának felszabadulását, az álmosságot elősegítő hormonét, ami összességében kevesebb alvást eredményez. A serdülők különösen ki vannak téve az emiatt kialakuló alvásproblémáknak.

Érvek az átállítás mellett

Egyébként a nyári időszámítás nem volt mindig velünk. Azért vezették be a 20. század elején, mert a napfényes órák magasabb nyári számát kihasználva, a világítás mellőzésével, energiát takaríthattak meg. Azóta folyamatos a vita a vélt és valós előnyeiről és hátrányairól, illetve arról, hogy az előnyök ellensúlyozzák-e a hátrányokat.

A szakemberek szerint a nyári időszámítással manapság is sokat lehet spórolni, hiszen a napi energiacsúcsot 17 és 19 óra között mérik. Olyankor nem mindegy, hogy részben világos vagy sötét van. A számításaik szerint ebben a két órában az átállítással akár 10 százalékkal is csökkenthető az energiaigény.

Bár pontos adatok nincsenek, de a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) korábbi becslése szerint az óraátállítással nagyjából egy Eger méretű város éves fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolhat meg évente Magyarország.

Legújabban pedig az az érv szól a kettős időszámítás mellette, hogy az energiatakarékos eszközök elterjedésével a villamosenergia-fogyasztásnak egyre kisebb részét teszi ki a világítás, azonban korunk energiaválsága miatt azt a keveset is becsülni kell.

Egyébként a magyar lakosság kétharmada – hasonlóan a többi európai országéhoz – a nyári időszámítás mellett teszi le a voksát a felmérések szerint.

Mikor törölhetik el az óraátállítást?

Már 2019-ben eldöntötte az Európai Parlament (EP), hogy eltörlik az óraátállítást. Azonban – jellemzően – az azóta eltelt idő sem volt elég a tagállamoknak, hogy megegyezzenek arról, a téli vagy a nyári időszámításnál maradjanak.

Például Csehország arról döntött 2021-ben, hogy öt évig marad náluk az óraátállítás. Magyarország a közös európai megegyezéshez kötötte a kettős időszámítás eltörlését, de kiállt a megszűntetése mellett. Az EP a döntés határidejét 2024-ig halasztotta.

Kapcsolódó írásaink