Belföld

Lázár János: Legyen béke, szabadság, egyetértés!

A magyar nemzet vágyai változatlanok

A magyar nemzet ma is azt kívánja, amit 175 évvel ezelőtt: legyen béke, szabadság és egyetértés – hangsúlyozta az építési és közlekedési miniszter Pécsett szerdán.

Lázár János: Legyen béke, szabadság, egyetértés!
Újratervezés szükséges a miniszter szerint
Fotó: MH

Lázár János 1848–1949-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott, a Facebook-oldalára felkerült beszédében úgy vélte, a márciusi 12 pont zsinórmérték lett a magyar történelemben, mert nemcsak az államról, hanem mindannyiunk lelkéről, a magyar néplélekről is szól.

Arról, hogy egy nép jóléte és sorsa nem választható el az önrendelkezéstől, a szuverenitástól, attól a jogtól, hogy a jövőt meghatározó döntések csak az adott nép részvételével, jóváhagyásával születhessenek meg – tette hozzá.

Szavai szerint ma is újra azt kívánjuk, hogy szűnjön meg a cenzúra, érjen véget Európában a liberális véleménydiktatúra, lehessen szabadon beszélni a migránsválságról, a genderőrületről és a szankciókról, lehessen szabadon szólni, szabadon gondolkodni.

A sajtó, a szólás és a gondolat szabadsága terén szűnjön meg a magyarokat büntető kettős mérce, ne legyenek Európában egyenlők és egyenlőbbek, ne érhesse politikai, pláne gazdasági hátrány Magyarországot azért, mert merészel másképpen gondolkodni, beszélni vagy másképpen érezni, mint a fősodor – mondta.

Lázár János a korabeli felelős minisztériumot, azaz kormányt követelő ponttal összefüggésben azt közölte: 2023-ban Magyarországnak van nemzeti kormánya, pedig igény volna rá, hogy ne legyen, mint ahogy 2010 előtt nem volt nemzeti kormánya.

„Ha hazát és haladást is akarunk, a magyar kormány csak a magyar embereknek tartozhat felelősséggel, senki másnak, sem Brüsszelnek, sem Berlinnek, sem Washingtonnak, sem Kijevnek, sem Moszkvának, csak a magyar népnek!" – hangoztatta.

A miniszter szavai szerint a törvény előtti egyenlőség – polgári és vallási értelemben – 2023-ban csorbát szenved Európában, Brüsszelben nem ugyanazzal a mércével mérik az egyik nép fiait, mint a másikét.

Különösen váratlan történelmi hátraarc az, amit a vallási hovatartozás terén tapasztalhatunk: az európai kultúrát alapjaiban meghatározó kereszténység ma Európában és Brüsszelben több támadást és kevesebb védelmet kap az unió intézményeitől, az európai befolyásos véleményvezérektől, mint a messziről jött emberek idegen kultúrája, hite és vallása, és ez szégyen - fogalmazott.

Kiemelte, a zsidó-keresztény hagyomány folyamatosan gyengül, az iszlám erősödik és gyakran radikalizálódik is Európában, így a kontinens demográfiai arányai felborulnak, „maguk alá temetik azt is, amit európai életmódnak hívunk és amit az európai népek közös nevezőjének vagy közös értékének tekintettünk".

Aki e folyamat ellen tesz vagy akárcsak fel meri emelni a szavát ellene, azt Brüsszelből politikai, gazdasági és adminisztratív eszközökkel büntetik meg – fűzte hozzá.

Lázár János kitért rá, hogy a nemzeti őrseregről szóló követelés ma úgy hangzana, hogy Magyarország maradjon ki az orosz–ukrán háborúból, ezért nemhogy magyar katonát, de még magyar fegyvert sem küld a konfliktusba.

„Az alapállásunk egyszerű, makacs és tisztességes. A magyarokat meg kell védeni a háborútól, meg kell védeni a veszélytől" – szögezte le.

A miniszter értékelése szerint „ez csak félig áll a hatalmunkban", hiszen kárpátaljai magyarok is harcolnak a háborúban, „hiába vagyunk a béke pártján itthon, mégis hullik magyar vér a határ másik oldalán".

Sokan rácsodálkoztak a keserű igazságra, amit Orbán Viktor kimondott, az orosz–ukrán háború eszkalálódásával, a konfliktus mesterséges fűtésével a harmadik világháború küszöbére sodródtunk, és annak érdekében, hogy Magyarország ne lépje át ezt a küszöböt, és ne is lökhesse, ránthassa át rajta erővel senki, növelnie kell a védelmi képességeit – jegyezte meg.

Lázár János azt mondta: „Magyarország egy végzetes történelmi hibát már elkövetett, amikor 1944-ben elvétette a kiugrási kísérletet a második világháborúból, most azzal követne el történelmi hibát, ha engedne a beugrási és beugratási kísérletnek, ha hagyná magát belerángatni a harmadik világháborúval fenyegető ukrajnai háborúba".

A miniszter a közös teherviselésről azt mondta, Magyarország ma is védi Európa határait, a magyar határvédelem előnyeit az egész unió élvezi, de annak terheit nem viselik, „ez pedig nem járja, 175 évvel későbbi magyaroknak is követelnünk kell Brüsszelben a terhek közös viselését".

Lázár János szólt a Magyarországnak járó uniós források visszatartásáról is. Felhívta a figyelmet arra, hogy „az uniós pénz nem adomány, nem segély, hanem járandóság, minden magyar ember jussa a közösből, ellentételezés, amely megillet minket mindazért, amit mi teszünk a közösségért".

Magyarországot politikai okból ideológiai viták és a szuverenitáshoz való ragaszkodása miatt büntetik, próbálnak megfosztani a szabadságától, a cselekvés, az országépítés lehetőségétől – tette hozzá.

A miniszter az Erdéllyel való unióról azt mondta, a trianoni békediktátum óta soha olyan nagy lépést nem tettünk a nemzet határok feletti újraegyesítése érdekében, a szétszakított területek gazdasági, kulturális együttműködésének helyreállításáért, mint ezekben az esztendőkben.

„Az elszakított területek ma közelebb vannak hozzánk lelki és gazdasági értelemben, mint az elmúlt száz esztendőben bármikor" – fogalmazott.

Lázár János az Európai Unióról azt mondta, a magyarok egyben tartandó és gyarapítandó értéknek tartják ezt a közösséget. Európa ugyanakkor gyengül, mert hagyja, hogy Amerika és Oroszország konfliktusának az európai polgárokkal, köztük a magyarokkal fizettessék meg az árát.

Európa megerősödéséhez békepárti politikára, európai érdekképviseletre, a tagországok támogatására, az energia- és élelmiszerárakat szem előtt tartó politikára lenne szükség – jelentette ki a politikus.

Kapcsolódó írásaink