Kaposvár a nehézségek ellenére is fenntartja 2030-ra kitűzött céljait

A somogyi megyeszékhely polgármestere a Kaposvár Polgáraiért Egyesület felkérésére a somogyi vármegyeszékhelyen tartott évértékelőjében azt mondta, „nehéz évek vannak mögöttünk", ráadásul elhúzódó orosz–ukrán háborúval kell számolni, aminek a gazdasági és biztonságpolitikai hatásai egyre markánsabban érezhetők, az uniós szankciók pedig nem érték el, hogy lezáruljon a fegyveres konfliktus.

Ennek az évnek az egyik legfontosabb feladata, hogy Kaposváron megvédjék az eredményeket, amikért megdolgoztak, megszenvedtek: a növekedési pályára állt gazdaságot, a teljes foglalkoztatottság esélyét és az emelkedő jövedelmeket – fogalmazott a politikus.

Kiemelte, hogy a vármegyeszékhelyen tíz évvel ezelőtt több mint 7 ezer volt, ma az országos átlagnál alacsonyabb, 1300 az álláskeresők száma, a közmunkások létszáma pedig 1323-ról 100 alá csökkent annak köszönhetően, hogy az érintettek többsége elhelyezkedett a munkaerőpiacon.

A befektetői érdeklődés töretlen Kaposvár iránt, bár az érdeklődők főként keletről jönnek, ide tevődött át a világgazdaság súlypontja, ehhez az új helyzethez a városnak is alkalmazkodnia kell – mondta.

Szita Károly utalt arra, hogy folyik a város újraiparosítási programja, amely elsősorban a gépiparra és az élelmiszeriparra fókuszál. Példaként említette, hogy a Kometa húsipari cég 40 milliárd forintos fejlesztéssel növeli kapacitását, a városban megkezdődött a hadiipari gépek termelése, és 160 milliárd forintos beruházás eredményeként üvegcsomagolóanyag-gyár is épül.

A polgármester a népességnövekedésről azt mondta, azt szeretnék, ha az évtized végére a születések száma nagyobb lenne a városban, mint a halálozásoké. Kaposvár a kormányzati támogatásokat kiegészítve segíti a fiatal párok otthonteremtését, óvodákat, bölcsődéket épít, illetve újít fel, átvállalja a gyermekeknek adandó védőoltások költségét, s egyebek mellett biztosítja minden gyermek úszásoktatását is – sorolta.

Szita Károly az egészség megőrzéséről szólva emlékeztetett: cél az is, hogy 2030-ra Kaposvár legyen a legegészségesebb város Magyarországon. Ennek érdekében szűrőprogramokat indítottak, futóköröket, tornapályákat építettek, fejlesztik a közbringarendszert.

A politikus a lehető legnagyobb energiafüggetlenség eléréséről azt közölte, hogy az energiaárak drasztikus emelkedése mutatta meg, milyen fontos és sürgős feladatról van szó.

Jelezte, hogy Kaposváron az elmúlt években a panelépületek szigetelése mellett összehangolták és a biogázzal üzemeltetett autóbuszokkal környezetbaráttá tették a közlekedést, napelemeket telepítettek közintézményekre, bővítették a távhőrendszert, s a városban épült meg Közép-Európa legnagyobb napelemparkja.

Idén őszre elkészül a faaprítékkal működő új zöldfűtőmű, amely a gázüzeműnél 61 százalékkal olcsóbban termeli majd a hőenergiát – mondta.

Hozzátette, a város idén egymilliárd forintot költ energiahatékonysági beruházásokra, a jövőben a geotermikus energiát is hasznosítani kívánja, 2026-ig a helyi közlekedésben a jelenlegi kettő mellé 42 elektromos hajtású autóbuszt állítanak be.