Belföld

Gyopáros Alpár: A tanyagondnok a falu lelke

A kormánybiztos a szolgáltatás kapcsán kiemelte, igazi hungarikum, a kormány pedig partner a működtetésében

A munkáját jól végző tanyagondnok a falu lelke, amit az is bizonyít, hogy Magyarországon minden jogosult, vagyis mintegy kétezer település tart fenn tanya- vagy falugondnoki szolgálatot – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Böhönyén szerdán.

Gyopáros Alpár: A tanyagondnok a falu lelke
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos
Fotó: MTI/Mészáros János

Gyopáros Alpár a Somogy vármegyei községben a Magyar Falu Program pályázati támogatásának köszönhetően harmincmillió forintból kialakított szolgálati lakás és 14 millió forintból vett tanyagondnoki kisbusz átadásán vett részt.

A politikus hangoztatta: az aprófalvakban és egyebek mellett települések külterületein élők szolgáltatásokhoz jutását segítő tanyagondnoki szolgálat igazi hungarikum, és a kormány partner a működtetésében.

Jelezte, ilyen szolgálathoz korábban csak a hatszáz lakosnál kisebb települések kaphattak állami támogatást, de ez a Magyar Falu Program beindulásával változott, és a támogatás mértéke a korábbi több mint kétszeresére nőtt.

Sok településen sokat futott, elöregedett járművekkel végezték a szolgáltatást, mostanra ezerkétszáz helység kapott új buszt – mutatott rá.

Gyopáros Alpár hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a falvakban élők életminőségének javításában. Ennek a törekvésnek a szolgálatok fenntartása mellett része a piaci szereplők, a helyi kis- és közepes vállalkozások támogatása, a kisboltok, közszolgáltatások fejlesztése, az útfelújítások és az otthonteremtési támogatás is.

A falusi családi otthonteremtési kedvezmény eredményeként több tízezer faluban élő fiatal döntött úgy, hogy helyben marad és vállal gyermeket, vagy visszaköltözik a kistelepülésre, ahonnan származik – tette hozzá.

A kormánybiztos megjegyezte, hogy Somogy vármegyei pályázók eddig ötvenmilliárd forinthoz jutottak a Magyar Falu Programból.

Felhívta a figyelmet arra, hogy még nem értek a munka végére.

A falvak nagy részében igen, de nem mindenhol sikerült megállítani a népességszám rohamos csökkenését, ezért mindent meg kell tenni, hogy a falvak fejlesztésére a lehető legtöbb forrás mozgósítható legyen.

Móring József Attila (KDNP), a térség országgyűlési képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy a Magyar Falu Program mint vidékfejlesztési forma, nem pusztán pénzosztás, hanem filozófia: azt közvetíti, hogy a vidéki értékek méltók a megőrzésre és fejlesztésre, s a helyben élők döntik el, mindez miként történjen.

Zsoldos Márta Piroska, Böhönye független polgármestere arról szólt, hogy az önkormányzat eddig mintegy kilencvenmillió forintot, a helyben szolgálatot ellátó egyházak 35 millió forintot nyertek el a Magyar Falu Program pályázatain, a támogatásokból részben megújult a hivatal épülete és játszótér is épült.

A településvezető azt mondta, hogy a több mint egy évtizede üresen álló egykori óvodaépületből és konyhából kialakított szolgálati lakás még várja lakóját, aki lehet orvos, pedagógus s mások mellett védőnő is.

Zsoldos Márta Piroska jelezte: Böhönye jövőbeni fejlesztési tervei között utak és járdák felújítása szerepel, ennek forrását ugyancsak a Magyar Falu Programtól remélik.

Kapcsolódó írásaink