Szijjártó Péter kazah vezetőkkel találkozott

„Kazahsztán nemcsak stratégiai partnerünk, de az európai energiaellátás biztonságához szükséges források egyik lelőhelye is. Nem véletlen, hogy a Mol a legjelentősebb külföldi beruházók között van jelen az országban, mint ahogy a Richter termékei is egyre nagyobb piaci részesedésre tesznek szert a régióban.

Ma aláírjuk a nukleáris oktatási együttműködésről szóló megállapodást, a hét éve alapított közös mezőgazdasági alapunk pedig részt vesz a két ország agrárgazdaságának fejlesztésében.”

A tárcavezető a Türk Befektetési Alap elnökével, Baghdad Amreyevvel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban megnőtt Közép-Ázsia jelentősége, egyebek mellett az európai energiaválság miatt, ugyanis itt jelentős energiaforrások találhatók, de a térség egyébként is komoly növekedési potenciállal rendelkezik.

„Magyarország már eddig is sokat profitált az együttműködésből, az elmúlt időszak eseményei ráadásul azt mutatták, hogy a nemzetközi politikában a szűklátókörűség sok elvesztegetett lehetőséggel jár” – emelte ki.

Úgy vélekedett, hogy hazánk óriási lehetőségek előtt áll a Türk Befektetési Alap létrehozásával, miután az utóbbi tíz évben már két és félszeresére, mintegy 4,5 milliárd dollárra nőtt a kereskedelmi forgalom a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) tagállamaival.

„Úgy gondoljuk, hogy ez a befektetési alap hozzá fog járulni a TÁSZ-hoz tartozó országok gazdasági potenciáljának jobb kihasználásához, a kereskedelmi és gazdasági együttműködés erősítéséhez, illetve újabb beruházások létrehozását teszi majd lehetővé” – mondta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kormány nagy erőkkel dolgozik a beruházások ösztönzésén, hiszen ez a módja a munkahelyteremtésnek, a teljes foglalkoztatás fenntartásának és az Európára leselkedő recessziós veszély elkerülésének.

Aláhúzta: a magyar gazdasági válságkezelési modell lényege, hogy megduplázott erővel kell ösztönözni a beruházásokat, amikor a világgazdaság rossz állapotba kerül vagy rossz irányba halad. „Ebben az esetben a beruházásokkal nem pusztán át lehet hidalni a nehézségeket, hanem erőt lehet nyerni a gazdaság újraindulásakor kialakuló versenyben” – szögezte le.

Erre bizonyítékként említette, hogy a világgazdaság tavalyi „fekete évében” Magyarországon megdőlt a beruházások, az exportteljesítmény és a foglalkoztatás rekordja is.

A miniszter jó hírnek nevezte, hogy mára Magyarország nagykövetséget nyitott minden türk államban, és a szervezet országai közül utolsóként Üzbegisztán is bejelentette, hogy diplomáciai képviseletet hoz létre Budapesten.

Üdvözölte, hogy Budapesten jött létre a TÁSZ európai képviselete és aszálymegelőzési intézete. Szavai szerint utóbbi lehetőséget ad a magyar vízügyi technológiák exportjára a vízhiánnyal küzdő közép-ázsiai országok számára. Illetve emlékeztetett, hogy bár nagy viták zajlottak a kormány keleti nyitási stratégiájáról, az sikeresnek bizonyult.

„Sok bírálat hangzott el akkor ezzel kapcsolatban. Sokan nagyképű lesajnálással vették tudomásul azt, hogy Magyarország két lábon kíván állni. Aztán persze később fordult a kocka, hiszen eljött az a pont, amikor a keleti vállalatok pénzügyi, technológiai szempontból is beérték a nyugati versenytársaikat” – mondta.

Szijjártó Péter végül átadta Baghdad Amreyevnek a Magyar Érdemrend középkeresztjét a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) főtitkáraként végzett munkájának elismeréseként.