Belföld
Halasztaná gyermeke iskolakezdését? Ma még megteheti
A szükséges formanyomtatvány az OH honlapján érhető el
Az Oktatási Hivatal OH) informatikai felületén január 18-ig, azaz a mai napon még éjfélig nyújthatók be a tankötelezettség korábbi vagy későbbi megkezdéséről szóló kérelmek. Ha a szülő úgy érzi, gyermeke nem áll készen a szeptemberi iskolakezdésre, a saját indokok mellé mindenképp érdemes az óvodapedagógus véleményét, orvosi igazolásokat és egyéb szakvéleményeket csatolni.
A szükséges formanyomtatvány az OH honlapján érhető el, ezt a szülők ügyfélkapun hitelesítve, elektronikusan vagy kinyomtatva, postán is eljuttathatják a hivatalnak. A kérelmekről a döntést az OH hozza meg, de
szükség esetén a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot is bevonják.
Ismert, hivatalosan akkor válik tankötelessé a gyerek, ha az adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. Aki az év későbbi szakaszában születik, az a rákövetkező ősszel megy csak iskolába. Tavaly 21 ezer, két tanévvel ezelőtt pedig összesen 16 ezer kérelem érkezett be az OH-hoz, amelyek arról szóltak, hogy a gyermek plusz egy évet a nagycsoportban maradhasson. A szülői beadványok elsöprő többségét jóváhagyta a hivatal.
A tankötelezettségre vonatkozó szabályok egyébként 2020-ban módosultak. Ahogy lapunk többször is foglalkozott a témával, korábban átlagosan évi 30 ezer gyerek maradt hat éves kor után is óvodában, ám az oktatási államtitkárság szerint az esetek egy részében indokolatlanul.
A régi szabályozás szerint az iskolakezdés halasztásához nem volt szükség hivatalos eljárásra, mert a végső döntést az óvoda vezetése hozta meg. A korábbi Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azonban a szülők és az óvónők megegyezése nem mindig szolgálta a gyermek érdekét, sőt előfordult, hogy az óvodák a fogyatkozó létszámot igyekeztek mesterségesen felduzzasztani.
Az új rendszerben az Oktatási Hivatalnál kell kérelmezni a halasztást,
kivétel ez alól, ha a gyerek már eleve rendelkezik szakértői véleménnyel, amely indokolttá teszi a felmentést. Ilyenkor nincs szükség külön eljárásra.
A 2020-as módosítás nagy sajtóvisszhangot váltott ki, mivel sokan úgy vélték, hogy az eljárás beiktatása megbonyolítja az iskolakezdési folyamatot, ami miatt sok család eleshet a halasztás lehetőségétől. Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje a választási kampányban azt hangoztatta, hogy a döntés jogát vissza kell adni az óvodáknak, mert az Oktatási Hivatal éretlen gyerekek tömegét kényszeríti idő előtt iskolába.
Ez a félelem azonban nem bizonyult jogosnak, mivel az elmúlt két tanévben az OH 95 százalék feletti arányban fogadta el a szülői érveléseket, és engedélyezte a halasztást.
Megírtuk, a témában a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) is készített már állásfoglalást, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben az életkorban a gyerekek rendkívül gyorsan fejlődnek, és nem kell „iskolaéretlenségre” gyanakodni, ha a szeptembertől első osztályba készülő óvodás az év elején esetleg úgy tűnik, hogy nem áll készen. Szerintük olyan gyermek esetében, aki nem sajátos nevelési igényű, és nincs beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézsége sem, az iskolakezdés halasztása nem szolgálja a gyermek érdekeit.
