Belföld
Több mint húszezren maradnának óvodában
Számít a szülők véleménye, ezért fölösleges az iskolaérettség körüli hangulatkeltés
Évente mintegy százezer kisdiákiratkozik be az általános iskolák első osztályaiba. Mellettük további tízezrek vannak, akik életkoruk szerint tankötelezettek lennének, de a szülők vagy szakemberek véleménye alapján mégis óvodában maradnak. Az iskolakezdési szabályok 2020 óta megváltoztak, mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) úgy látta, túl sok az indokolatlan felmentés, amelyekkel mesterségesen duzzasztják az óvodai létszámot.
Az elmúlt években átlagosan harmincezer gyerek maradt hatéves kora után is óvodában, a szaktárca szerint ugyanakkor az érintettek jelentős része valójában iskolaérett volt. A régi szabályozás lehetőséget adhatott akár visszaélésekre is, hiszen az iskolakezdés halasztásához nem volt szükség semmilyen hivatalos eljárásra, lényegében elég volt, ha a szülő megegyezett a gyerek óvónőjével a folytatásról.
Az új rendszerben az Oktatási Hivatalnál kell kérelmezni a halasztást, ha a szülő úgy érzi, gyermeke nem áll még készen az első osztály megkezdésére. Kivételt képez ez alól, ha valaki eleve rendelkezik szakértői véleménnyel, amely indokolttá teszi a felmentést. Ilyenkor nincs szükség külön eljárásra.
A szülői kérelmek idei benyújtásának határideje január 18-án járt le, az OH pedig lapunk megkeresésére közölte: ezúttal 21 353 beadvány érkezett hozzájuk. A szabályváltozás előtti harmincezres nagyságrendtől elmarad ez a létszám, akárcsak a tavalyi, amikor 16 és fél ezer gyermeket szerettek volna a nagycsoportban tartani.
Látható tehát, hogy csökkent a halasztók száma, mióta szakértői eljáráshoz kötötték a felmentéseket. Ezt a baloldali politikusok előszeretettel értelmezik úgy, hogy a hivatal iskolaéretlen gyerekek tömegeit kényszeríti idő előtt iskolába, ezzel későbbi kudarcélményekre ítélve őket.
Márki-Zay Péterék most azt ígérik, „visszaállítják a rugalmas iskolakezdést”.
A baloldal szerint továbbra is a szülőknek és az óvodapedagógusoknak kellene dönteniük az első osztály megkezdéséről, szükség esetén szakértői segítséggel. Ezzel lényegében harciasan védik a nagy semmit, mivel jelenleg pontosan az történik, amit ők is követelnek. Az OH senkit nem kényszerít semmire, sőt az eddigi tapasztalatok szerint szinte kivétel nélkül helyt ad a szülői érvelésnek. Tavaly a szülői kérelmek döntő többségét, egész pontosan 96 százalékát hagyták jóvá a szakértők. Akinek tehát valóban fejlettségbeli hiányosságai vannak, az ezentúl is egész biztosan óvodában maradhat.
Hivatalosan egyébként akkor válik iskolaéretté a gyerek, ha az adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. Aki az év későbbi szakaszában születik, az a felmentettekhez hasonlóan szintén a rákövetkező ősszel megy csak iskolába.
A KSH adatai szerint az elmúlt tanévben 36 százalék volt a hatévesek aránya az elsősök között, a többség ennél idősebb volt, vagyis a létszámadatok is egyértelműen cáfolják, hogy az állami szervek idejekorán iskoláznák be a kicsiket.
A témában egyébként a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) is készített már állásfoglalást, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben az életkorban a gyerekek rendkívül gyorsan fejlődnek, és nincs ok aggodalomra, ha a szeptemberben iskolába készülő óvodás az év elején esetleg úgy tűnik, hogy nem áll készen. Az NPK csak kivételes esetben tartja szakmailag elfogadhatónak, hogy olyan gyerekek esetében halogassák az iskolakezdést, akik amúgy nem sajátos nevelési igényűek, és nincsenek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségeik sem.
