Belföld

Hitelességi válságba került a baloldal

Hiányzik a politikai stabilitás, ami egy válságban mindig felértékelődik. Másrészről továbbra sincsenek érvényes politikai válaszok, amelyek a sokat emlegetett kormányzóképességhez kellenének. Harmadrészt nincs megújulás – fogalmazott Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője.

Hitelességi válságba került a baloldal
Hitelességi válságba került a baloldal
Fotó: MH/Purger Tamás

A Demokratikus Koalíció és a Momentum dominanciaharcot fog folytatni, a többiek pedig a túlélésért fognak küzdeni – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője azzal kapcsolatban, hogy mi várhat a baloldalra azok után, hogy több közvélemény-kutatás is arról számolt be, hogy az ellenzéki pártok támogatottsága stagnál, és nem tudnak új választókat megszólítani – írja a Magyar Nemzet.

Hiányzik a politikai stabilitás, ami egy válságban mindig felértékelődik. Másrészről továbbra sincsenek érvényes politikai válaszok, amelyek a sokat emlegetett kormányzóképességhez kellenének. Harmadrészt nincs megújulás – fogalmazott lapunknak Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője azzal kapcsolatban, hogy közvélemény-kutatás is azt mutatja, hogy a baloldal képtelen új szavazók megszólítására. „Jellemző, hogy a múlt héten újra előkerült a választási kudarc fő felelőséről szóló vita, ami nevetséges” – emlékeztetett.

Az előválasztás megbukott, nem vezetett semmiféle politikai haszonhoz, ráadásul – mint utólag kiderült – nem is volt annyira demokratikus, mint azt előzetesen ígérték.

Ha alkukkal döntenek 2024-ben egy esetleges együttműködés részleteiről – amelyre véleményem szerint részben rá lesznek kényszerülve, legalábbis a helyhatósági választásokon –, akkor az erő fog számítani – tért ki a baloldal jövőbeni lehetőségeire az elemző. Kiemelte: kevésbé lesz lényeges a lokális helyzet, még kevésbé a rátermettség, sokkal inkább az, hogy országosan ki az erősebb.

Arról, hogy melyik baloldali pártnak kedvezhet, ha egyeztetéseken döntenek a 2024-es stratégiáról, a XXI. Század Intézet munkatársa leszögezte: a nagy hal felfalja a kishalat, a Demokratikus Koalíció bekebelezi a kisebb pártokat.

Soha ennyi parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki párt nem versenyzett még a választópolgárok bizalmáért, mint ebben a ciklusban. Most úgy tűnik, hogy a DK és a Momentum dominanciaharcot fog folytatni, a töb­biek pedig a túlélésért fognak küzdeni – jelentette ki a szakértő azzal kapcsolatban, hogy milyen jövő várhat a baloldalra. Szerinte a kulcskérdés a megkülönböztethetőség lesz.

Aki nem tudja magát megkülönböztetni a többiektől, annak nincs esélye a megmaradásra. Persze, hiába erősödik a baloldalon tovább a többiek kárára a Demokratikus Koalíció, a probléma ettől még marad. Gyurcsány Ferenccel nem lehet új szavazókat bevonzani – húzta alá a politológus.

A guruló dollárok botránya kapcsán Nagy Ervin korábban azt mondta: azzal, hogy hárommilliárd forintnyi dollárt fogadtak el és használtak fel a kampány során, olyan politikai „ősbűnt” követtek el a magyar demokráciával szemben, amelyet a jelenleg regnáló baloldali elit nem fog magáról sosem lemosni. „Csak a teljes ellenzéki megújulás teremthet tiszta helyzetet. Ellenzékváltás nélkül sosem fogja visszanyeri hitelét a baloldal” – tette hozzá.

A Fidesz nem összeroppanva, de fokozatosan fogy – azok a szavazók, akik a választások idején a kormánypártok köré tömörültek, azok lassan az infláció és a gazdasági válság következtében elpártolni látszanak –, ugyanakkor az ellenzéki pártok egyike sem tudott ebből profitálni, ezek a szavazók jelenleg a bizonytalanok táborát erősítik – erről már Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője beszélt lapunknak. Jelezte: a baloldalon belül egy pici elmozdulás van a DK irányába, ám ezek a szavazók nem a kormánypártoktól, hanem belső átcsoportosulás révén érkeztek a Gyurcsány-párthoz.

Horn Gábor két okát látja annak, hogy a baloldal miért nem tudott profitálni a jelenlegi gazdasági helyzetből. „Az ellenzéki pártok nagy része – a DK-t kivéve – nem heverte ki az április 3-i, súlyos vereséget” – szögezte le a szakértő. Mint mondta, a Jobbik majdnem ráment erre, de bizonyos értelemben ugyanez igaz a Párbeszédre, az MSZP-re és a Momentumra is. Eközben az LMP egy karakteres zöldpolitikával javítani tudott a pozícióin, de Horn Gábor elmondása szerint ez sem számít csodafegyvernek.

Elbizonytalanodás van, keveset lehet látni az ellenzéki pártokat, kevés felületük van, és ha valamit mondanak, akkor azt hat-hétféleképpen mondják. A koordináció hiánya a szavazók számára is probléma, mivel nem tudnak eligazodni azon, hogy ki mit mond, sokszor pedig egymásnak ellentmondó álláspontot képviselnek – részletezte. A Republikon Intézet vezetője szerint a másik ok, amiért a baloldal képtelen a bizonytalan szavazók megszólítására, hogy – tavaly őszi kutatások szerint is – az ellenzéki szavazók nagyobb együttműködést szeretnének és nem a szétforgácsolódást, a külön indulást preferálják – írja a Magyar Nemzet.

Senki nem gondolja komolyan egyik ellenzéki pártról sem – a DK-t is beleértve –, hogy komolyan vehető kormányzati alternatívát tudna nyújtani. Az árnyékkormány legkevésbé erre bizonyíték – jegyezte meg Horn Gábor.

Ahogy arról lapunk beszámolt, a Nézőpont Intézet hétfőn megjelent közvélemény-kutatása szerint ha most vasárnap tartanák az EP-választásokat, 56 százaléknyian a Fidesz–KDNP közös listájára szavaznának, második helyen, 14 százalékkal a DK végezne. Továbbá a Republikon is megjelentetett az év elején egy felmérést, amely megmutatta, hogy az ellenzéki választók 53 százaléka támogatja a közös indulást a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokon, az előválasztás folyamatából ugyanakkor szeretnének kimaradni, és inkább a pártok közötti egyeztetést támogatja.

Eközben a Medián legutóbbi közvélemény-kutatása azt mutatta, hogy csökken a kormánypártok támogatottsága, de valószínűleg nem elpártolásról, hanem elbizonytalanodásról van szó, mivel decemberben ugyanannyival nőtt a párt nélküli szavazók aránya, mint amennyivel a Fidesz visszaesett.

Kapcsolódó írásaink